Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Juhász Ferenc Wallaszky János Dianiska Ferenc Korén István 1821-1823 1824-1831 1831-1833 1834-1856 1855- 1856 1856- 1857 1856- 1857 1857- 1858 1857-1858 Mocskonyi Ágoston segédtanár Mocskonyi Ágoston Szodorai Sándor segédtanár Galli Tóbiás Bogsch János segédtanár Miklóssy János 1858-1859, 1862-1863 Az ö életük folyásáról már többet tudunk, ezért kevesebb az ismeretlen, meg nem világított adat. A latin iskola tanárainak iskolai végzettsége Az ismeretlen iskolai végzettségű csoport tagjai közül Kádassy József aszódi működése után Korponán lett gimnáziumi tanár, majd visszajött Aszódra városi jegyzőnek, itt hunyt el 1810-ben. Kollár János az aszódi „kis iskola" kántortanítója volt, tanárhiány miatt átmenetileg tanított csak a latin iskolában, ő fejezte be Scholtz váratlan halála miatt a tanévet. Később Szarvason lett tanító. Egészen bizonyosan nem rendelkezett olyan képzettséggel, melyet az iskola vezetése megkívánt, mert különben az elemi iskola éléről a nyelvtani iskola tanári székébe kerülni nemcsak rangban, de jövedelemben is előrelépést jelenthetett volna számára. Ezt bizonyítja Gál Mátyás esete is, aki Kollárt követte a tanítói székben, majd Aszódról Domonyba ment, ahol 40 évig működött. Gálnak sem lehetett meg a megfelelő képesítése (bár Pozsonyban végzett és a magyar, a német, a szlovák, sőt a latin nyelvben is járatos volt!), ezért szóba sem jöhetett a latin iskola oktatói állásának a betöltésére. Ezután felmerül a kérdés: Milyen képesítés kellett az aszódi nyelvtani iskola tanári állásához? A válasz egyértelmű: lelkészi. Mégpedig azért, mert a latin iskola tanárának az aszódi lelkész mellett segédlelkészi feladatkört is be kellett töltenie. Ez a képesítés Fabricius Jánostól kezdve Kádassyt, Kollárt, az ismeretlen iskolai végzettségű Chovánt, valamint Schwaidl Józsefet és a helyettes tanárok közül Szodorait, Bogschot leszámítva - mindegyik tanárnál kimutatható. Érdekességként jegyezzük meg: Chován Sámuel ugyan ismeretlen végzettségű, ám egy kiváló földrajzkönyv szerzője, akinek aszódi munkásságához a Pest megyei evangélikus esperesség nagy reményeket fűzött, ezért is ajánlották a szülőknek az aszódi iskolát. A tüdővész vitte sírba a pályája delelőjén munkálkodó tanárt. Egyébként a pedagógus családból származó Chován nagybátyja a már ismertetett Kádassy János, keresztapja pedig az aszódi lelkész, Hajnóczy Sámuel, a nagy republikánus gondolkodó és mártír Hajnóczy József édesatyja volt. E csoport tagjainak az aszódi működése utáni foglalkozása is figyelmet érdemel. Külföldi egyetemre járt Kollégiumba, líceumba járt Ismeretlen iskolai végzettségű 3 fő 10 fö 3 fö 18 % 59 % 23 %