Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Martini Sámuel Fabry N. Valentinyi Illés 1700-1703 1704-1706 1706-1708 Burján Sámuel 1715-1728 Farkas András Fábry György Pjacsek János 1728-1731 1731-1734 1734-1737 1737-1742 1742-1745 1745-1749 1747-1752 1752-1761 1761-1782 Fidicinis H. András Michaelides Mátyás Steckl András Fábry János Schindler János Kádassy János Kádassy az utolsó tanító, aki az elemi és a középfokú ismereteket is tanítja és egyben az első, aki csak a „nagyobb" (tehát a latin) iskolában tanít. Első vizsgálati szempontunk a tanítók felkészültsége. Közismert, hogy a XVIII. században tanítóképzés, tanárképzés nem volt Magyarországon. Az evangélikusoknál a diákok az elemi képzés után a nyelvtani (latin) iskolában ismerkedtek meg a tudományok alapjaival, vagy a felső-magyarországi kollégiumok, líceumok valamelyikében (Pozsony, Eperjes, Késmárk...) iratkoztak be, ahol hosszú évek tanulása után akár a lelkészi képesítést is megszerezhették, de pedagógiai stúdiumokat nem végeztek. Akik még tovább szerették volna magukat képezni, és erre a célra pénzzel is rendelkeztek, azok külföldi egyetemeken (Wittenberg, Halle, Göttingen ...) is eltöltöttek 1-2 évet. A külföldi tanulmányutakat azonban időnként a bécsi kormánykörök akadályozták, volt időszak, amikor megszüntették, 1725-től csak engedélyezett útlevéllel mehettek külföldi egyetemekre a diákok. Az evangélikus tanítók iskolai végzettsége Az ismeretlen végzettségűek magas száma kicsit elrettentő, azonban ezt úgy tudjuk feloldani, ha megnézzük, hogy aszódi működésük után milyen pályára mentek. Az evangélikus tanítók foglalkozása aszódi működésük után Külföldi egyetemre is járt Kollégiumba, líceumba járt Ismeretlen iskolai végzettségű 2 fő 5 fő 7 fő 14 % 36 % 50% Lelkész Tanító, tanár Intéző Ismeretlen 10 fő 2 fő 1 fő 1 fő 71 % 14% 7 % 7 % Kosáry 1980. 126.