Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)
renc író, a Petőfi Társaság akkori elnöke, rníg a díszelnökségbe a következők kerültek: báró Podmaniczky Géza, Scholtz Gusztáv ev. püspök, Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő és a már említett Herczeg Ferenc. Tiszteletbeli tag lett: Spitkó Lajos tankerületi főigazgató, valamint Kéry Gyula, a Petőfi Társaság titkára. 1 Az aszódi gimnázium fejlesztése ekkor valóban országos közügynek számított. Sikerült magas rangú pártfogókat találni, különösen a Petőfi Társaság karolta fel a Gimnáziumi Bizottság kezdeményezését. „Ez a pártfogás vezette a Társaságot, midőn folyó év február végén kijött Aszódra és egy nagyszabású, szellemi és anyagi sikerekben páratlan értékű irodalmi ünnepet rendezett. Ez ünnep szereplői Jászai Mari, Basilides Mária, Benkő Alice, Herczeg Ferenc, Ferenczy Zoltán, Papp Zoltán, Diezl Oszkár, Oláh Gusztáv midőn művészetüket, tudományukat ragyogtatták, a közönséget áhítattal töltötte el, s az eszményi magasságban felettünk élő költő szellemét közénk varázsolta. Céljainkban megerősítettek, munkánkért megjutalmaztak, újabb kötelességeket, újabb munkákat adtak elénk. " 2 Bár az iskola építésének megkezdéséről még nincsen szó, a VKM engedélyével 1912. szeptember 1-én megnyílt az V. osztály, megkezdődött az algimnázium főgimnáziummá fejlesztése. Természetesen ezzel együtt azonnal megkezdődtek az elhelyezési gondok. Az első terv szerint az V. osztályt a földszinti fizika szertárban, míg a fizika szertárt az emeleti tanári lakásban helyezték el, aztán végül mégis csak az emeleti lakásban talált otthonra az V. osztály. Tanítók, tanárok a latin iskolában és az algimnáziumban Az evangélikus elemi és a latin iskola tanítói Az aszódi közoktatás, ezen belül az evangélikus iskolák milyenségének a megítélésénél igen fontos szempont, hogy kik és milyen felkészültségű tanítók, tanárok tanítottak az iskolában. A helytörténeti kutatások felderítették az evangélikus iskolákban, a XVIII. században működő tanítók nevét, sőt életviszonyaikról is sokat tudunk. Vizsgálódásunk azonban nem terjedhet ki minden körülmény feltárására, csupán azokra a jellemzőkre, amelyek bizonyítják, hogy az evangélikus iskolákban már a XVIII. század harmadik évtizedében megkezdődött az elemi ismeretek tanítása mellett a magasabb tudományok, mindenekelőtt a latin nyelv oktatása. Az aszódi evangélikus tanítók a következők: 3 ? Vulpini Mátyás 1660-as évek Hliniczky György 4 ...1693... Hojcsikius János -1700 1 PMTd 88.15.19. jkv. alapján 2 Asztalos 1975. MF 7. 103. 1 Detre 1978. adatainak a felhasználásával. Továbbá hivatkozás nélkül átvettük a szerző 1989-ben megjelent tanulmányának az anyagát is. 4 Tekintettel arra, hogy Vulpiniról és Hliniczkyről csak egy adat áll a rendelkezésünkre, őket a későbbiekben nem szerepeltettük a statisztikákban.