Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

- tornaterem berendezését is tervezték. A VKM-ot ezzel az ígérettel lehetett eltéríteni az újabb intéstől. A Bányai Evangélikus Egyházkerület Aszódi Leánynevelő Intézete 1891. szeptember 8-án valóban megnyitotta a kapuit, és a keleti (János-) szárny kupolatermében 1892 végére elkészült a tornacsarnok. Megegyezés szerint a téli időben a gimnáziumi tornaórákat itt tarthatták meg. Nyári időben a gimnázium melletti tornateret használták. Majd a rajzterem felépítése miatt a tornateret a Podmaniczky kastély mögött, az evangélikus templom alatti részen alakították ki.

1 A tankerületi főigazgató kérésére 1893ban néhány közfalat bontottak le és ablakokat helyeztek el az iskola falán, hogy a tantermek megvilágítása jobb legyen. Majd 1894. június 23-án a Gimnáziumi Bizottság elhatározta a rajzterem megépítését, mégpedig a tornatér területén. Három nap múlva megkezdték az építkezést és október 8-án már jelentették: felépült a két helyiségből (rajzterem és szertár) álló épület." A fent ismertetett nagyobb, jelentősebb létesítményeket megalkotó építkezések mellett számos kisebb'átalakítás történt az algimnáziumban. Ezek: az épületben lévő tanári lakások folyamatos áthelyezése, tanteremmé alakítása; a szertár, a tanári szoba, a könyvtár, a pedellusi lakás, a feljáró lépcső kialakítása; mellékhelyiségek bővítése; a napközi elhelyezésének váltogatása - mindmegannyi feladat, melyek megoldása rengeteg energiát és sok pénzt emésztett fel. Mindenesetre ezek a munkálatok a századfordulóra már olyan körülményeket eredményeztek, melyek - bár szűkösen - elfogadhatóan biztosították az egyre népszerűbb, diáklétszámban növekvő iskola működését. Miután elnyerték az államsegély folyamatos biztosítását, a VKM bíztatására Micsinay Ernő elnök vezetésével a Gimnáziumi Bizottság új, merész tervek megvalósítását kezdte el. Az 1908. szeptember 29-i ülés 5. napirendi pontja alatt „A gimnázium újraépítése és fejlesztése tárgyában..." először vetik fel új gimnázium építését, továbbá az algimnázium főgimnáziummá fejlesztését. A roppant energikus Micsinay Ernő beszédében megállapítja, hogy „...gimnáziumunk fejlesztését Aszód természeti helyzete s a fővárosi tanintézetekben mutatkozó túlzsúfoltság nemcsak kívánatossá, de lehetségessé is teszi. " Azonnal telekkiválasztó bizottságot (Micsinay, Bencsik János, Sárkány László, Chugyik Pál, Szabó Lajos, Francsek Imre) hoztak létre és a pénzügyi lehetőségeket kezdték számítgatni. Az induló tökét a GB birtokában lévő két ház értéke (6000 K), valamint a Petőfi Szobor-alap Bizottság által kezelt kb. 10000 K képezné, ám a fő biztosítékot a VKM - tói várták. Ettől kezdve az iskolaépítés kérdése állandóan napirenden szerepelt. 1909. január 19-én arról határoztak, hogy a Petőfi Társaság bevonásával egy „magasabb színvonalú müvészestélyt'

, szerveznek, melynek érdekében Micsinay vezetésével egy nyolc tagú bizottságot rendeltek ki.

4 Ugyanez év november 17-én Micsinay örömmel jelentette, hogy az iskolaépítés nagy visszhangot váltott ki a volt növendékek körében, akikkel egyesületet szeretne alakítani. Ennek létrehozását 1910. február 28-án jelentette be Micsinay Ernő, akit egyébként a volt diákok elnökké választották.

5 „Az aszódi gimnázium volt növendékeinek iskolafejlesztő egylete" létrehozását támogatta Herczeg Fe' PMTd 88.15.19. - 1893. febr. 3. jkv. 2 Uo. - 1894. ok.t8.jkv. 1 Uo. jkv. alapján 4 Uo. jkv. alapján Uo. jkv. alapján