Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
ugyanazok a tanárok tanítottak, mint a tényleges gimnáziumban, a hely is megegyezett, ám statisztikailag külön kellett kezelni mindent. Egyfajta tanácstalanság is jellemezte ezeket a hónapokat. Ezt világítja meg Nagy igazgatónak az 1945/46. tanévet záró megjegyzése: „Az igazgató kijelenti, hogy a jövő tanévre szóló tantárgyfelosztást ez idő szerint nem lehet elkészíteni, amennyiben sem a tanári létszám nem biztos, sem a tanügyi reform változásai nem ismeretesek. " A VKM 70000/1946.sz. rendelete szerint az általános iskolákat tovább kellett fejleszteni. Mivel az egyházi iskolák esetében a főhatóság hozzájárulása is kellett, a püspöki engedély is hamarosan megérkezett. Ezért az 1946/47. tanév indításánál már nagyobb figyelmet szenteltek az általános iskolának. Az egyeztető tanácskozást az ev. iskolák - igazgatói szinten - augusztus 12-én és 30-án folytatták le (az érdekeltek: Kolofont Erzsébet, Siklósi Kálmán és Nagy Imre). A megállapodást a szeptember 2-4-én lefolytatott alakuló testületi értekezleteken tárgyalták meg és fogadták el. Ezek szerint az ev. iskola V. és VI. osztályos fiútanulói a gimnázium tanulóival járnak, az V. és VI. osztályos lányok a Leánynevelőben folytatják tanulmányaikat. Ezzel magyarázható az V. és VI. osztályoknak a gimnáziumi osztályokhoz képest magas osztálylétszáma is (48, 62). Abban is megállapodtak még az egyeztető értekezleten, hogy az általános iskola igazgatói tisztséget külön választással töltik be. 1 A Leánynevelőben csak az 1946/47. tanévben alakult át a polgári általános iskolává, melynek igazgató tisztét Kolofont Erzsébet töltötte be. O a tanév végén lemondott állásáról és nyugalomba vonult. Helyére általános iskolai igazgatónak 1947. június 21-én Haberehrn Gusztáv gimnáziumi tanárt választották meg, aki a beosztása mellett azért a gimnáziumban is tanított. Az általános iskolában egyfajta kettősség alakult ki az 1947/48. tanévben: a Leánynevelőben tanultak az általános iskola V.- VII. és a polgári IV. osztályos leánytanulói, a gimnáziumban az általános iskola V.-VII. és a gimnázium IV-VIII. osztályos fiútanulói. A lányokat az egykori Leánynevelő tanárai, a fiúkat pedig a gimnázium tanárai tanították. Ám ez utóbbiak közül Haberehrn Gusztáv, továbbá az 1947. őszén Aszódra került Schéner Mihály rajztanár és Dr. Haluszka Margit az általános iskola állományába tartoztak. Az 1947-ben küldött püspöki leirat értelmében ugyanis az általános iskola tantestületében osztályonként l-l, a gimnáziumban osztályonként 2-2 tanárt alkalmazhattak, ezek részére biztosította a VKM a 85%-os fizetés kiegészítési államsegélyt. 2 A világégés után az iskola mindennapi élete csak nagyon nehezen zökkent vissza a megszokott kerékvágásba. Az 1944/45. tanév igazából nem is számítható rendes tanulóévnek. Az 1945/46. tanév már kedvezőbb viszonyok között, a megszokott iskolaépületben kezdődött, ám (mint láttuk) a felszerelés hiánya miatt sok nehézséggel kellett tanárnak, diáknak megküzdenie. Például télen hetekig állt a tanítás a szénhiány miatt. E gátló tényezők ellenére példamutató az a fegyelmezett munka, ami jellemezte a tanári kart. Az igazgató jó példával járt elől. A napi gondok megoldásán túl még arra is szorított időt, hogy rendszeres óralátogatásaival (a tanév folyamán 82 órát látogatott meg!), pedagógiai elemzéseivel segítse a kollegáit, formálja az egységes pedagógiai ráhatások erejét. Ebben az évben sikerült megoldani a bejáró tanulók elhelyezését biztosító napközi otthon ismételt beindítását is. Persze nem tévesztendő össze ez a mai 1 PMTd 89.1.6.1. 2 Uo. 89.1.7.7.
