Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
Az igazgatóról pedig ezt írják: „Az összehangzó együttműködésnek a legerősebb biztosítéka az intézet igazgatója, akinek egyéniségében szerencsésen egyesülnek az atyai lelkületű nevelő, bölcs tapintatú kartárs és lelkiismeretes adminisztrátor erényei. "' E színvonal biztosítása érdekében a tantestület tagjai folyamatosan tanulmányozták a szakirodalmat, a szaksajtó termékeit. A fiatalabb, de már hosszabb gyakorlattal rendelkező tanárok e módszeres értekezleteken tanulmányszintű előadásokat tartottak: 1946. március 28. 1946. szeptember 28. 1947. február 28. 1947. szeptember 30. 1947. december 18. 1948. február 28. Rágyánszki Pál: Az irodalmi síkon történő lélekformálás módszertani kérdései Zoltai István: A történelem tanításáról Rágyánszki Pál: Az analitikus irodalomtanítási módszer és a lírai irodalmi alkotás Dr. Czirbusz Endre: A történelem tankönyv és a történelem tanításának kapcsolata Rágyánszki Pál: Szabályok szerint való élet a nevelésben Dr. Reuss Pál: Az élő nyelvek tanításának reformja Az utóbbi előadás és az élénk vita folyamán számos, a mai helyzethez hasonló kérdés vetődött fel. Az előadó szerint a latin nyelv mellett mind a szülők, mind pedig a diákok megelégedtek egy modern nyelv tanulásával. A francia és a német közül a túlnyomó többség az utóbbit választotta. A hozzászóló Stibrányi Gyula a modern nyelvek tömegtanításának a buktatóit vázolta, szerinte aki „...négy éven át ül egy idegen nyelv óráin nem biztos, hogy négy éven át tanulja is a nyelvet...négy évi nyelvtanulás után kevesen tudnak az idegen nyelven megszólalni. " 2 A fenti adatokkal szeretnénk rámutatni arra, hogy a testület nem elsősorban az akkor divatos politikai frázisok puffogtatásával, hanem a pedagógiai munka színvonalát emelő komoly módszertani kérdésekkel foglalkozott. Fontos iskolarendszeri átalakulás is megkezdődött 1945/46-ban. Az ebben az évben beiratkozott tanulók még tavasszal úgy képzelték, hogy szeptembertől az ősi Alma Mater kisdiákjai, gimnazisták lesznek. Az ideiglenes nemzeti kormány 6650/1945. (VIII. 16.) M.E. sz. rendelete írta elő a 8 osztályos általános iskola fokozatos bevezetését, így tehát a gimnázium I. osztályába beiratkozottak V. osztályos általános iskolások lettek. Aszódon kicsit bonyolította a helyzetet, hogy létezett az ev. és a r.k. elemi iskola (volt egyébként izraelita is, csak hát 1944 nyarán elhurcolták az aszódi zsidókat és néhány kivételtől eltekintve mindet meggyilkoltak, a megmaradtak közül csupán egykét fő települt ideiglenes vissza), továbbá a Leánynevelő, ahol polgári iskola működött és végül a 8 osztályos gimnázium. Az 1945/46. és az 1946/47. tanéveket átmeneti időszaknak tekinthetjük. Hiszen mind a négy iskolában megindult az általános iskola felmenő rendszere, pontosabban a gimnáziumban és a Leánynevelőben az I. osztályok 1945/46-tól kezdve V. osztályoknak minősültek. Az 1946/47. tanévben a gimnáziumban 48 V. osztályos fiú tanuló iratkozott be. 3 A gimnáziumi általános iskolában is
