Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
A tanév megnyitására így emlékezett vissza Nagy Imre igazgató: „Nehéz viszonyok közt nyitottam meg az 1944/45. tanévet. Félelem és aggodalom szállta meg akkor a szíveket a politikai és a hadi események folytán, a kétségeket igyekeztem a tanulók szívéből eltávolítani, hitet és reménységet ültetni helyükbe. "' A tanév indításakor a tantestület hiányosan állt tel: Dr. Reuss 1944. március 25-e, Richly március 28-a, Dr. Varga április óta katona, hamarosan (október) Dr. Ballai és Nyíry s végül Zalán (november) is bevonult. Alig kezdődött meg a tanítás, amikor szeptember 18-án légitámadás érte Aszódot, ennek következtében a gimnázium 19 ablaka betört, ráadásul egy fel nem robbant bomba hullott az udvarra. Az épületet azonnal lezárták, ideiglenes jelleggel a tanítást az Internátusban és a Leánynevelő kölcsöntermeiben folytatták, s csak október 1-án költözhettek vissza a gimnáziumba. Itt mindössze 10 napig folyt a tanítás „...a háborús izgalmak és katonai átvonulások miatt a tanítást be kellett szüntetni annál is inkább, mert a tanulók legnagyobb része hazament. " Október 12-én tehát végleg beszüntették az oktatást." Ezt követően a német csapatok foglalták le, katonai kórházat rendeztek be az ekkor még jó állapotban lévő épületben.* Az esős, borongós ősz szomorú idők eljövetelét sejtette. November 2-án a helyi hatóság elrendelte Aszód kiürítését. November 16-ra minden hivatal elhagyta a települést. A gimnázium tanárai közül sokan ekkor távoztak nyugatra, illetve más, rokonok lakta településbe. Nagy igazgató, Jancsik és Dr. Czirbusz (ez utóbbi „... a németek zaklatása elől..."!) családjukkal Budapestre, Stibrányi felesége rokonaihoz Legéndre, Kühn szintén a felesége rokonaihoz a Győr vármegyei Kispécre menekült. Nyíry Sándor családjával elhagyta az országot. Zoltai Aszód megszállása előtti napokban, mint nemzetőr egy elvonuló századdal távozott. Csupán Haberehrn és Rágyánszki tanárok maradtak állomáshelyükön. 4 December 5-én Budapest bekerítésére támadásba lendültek a szovjet csapatok.Ám az offenzíva előtti napokban, hetekben Aszód-Hatvan között megmerevedett a front, és a tüzérségi párbaj következtében Aszódot, a gimnáziumot is, több belövés érte. Az iskolaépület súlyos károkat szenvedett: a tető két helyen beszakadt, megsérült a főbejárat és a homlokzati fal, valamint szinte minden ablak. A már említett támadás következtében a szovjet egységek december 6-án szállták meg Aszódot. A gimnáziumot előbb a különböző nemzetiségű foglyok elszállásolására, majd pedig kórházi célra használták. Az előretörő szovjeteknek Aszód az egyik legfontosabb egészségügyi bázisa lett. A kórházparancsnokság a Javító Intézetben tartózkodott, ahol szintén jelentős területeket, épületeket foglaltak le gyógyítás céljára. 6 ' PMTd 89.1.44.14. Nagy igazgató válaszlevele a püspök 1945. ápr. 6-i levelére. ' PMTd 89.1.44. Nagy igazgató 1948. jan. 28. jelentése alapján. 1 Uo. 89.1.44.25. 4 A tantestület háború alatti és közvetlenül a háború utáni tevékenységének ismertetésénél felhasználtuk Nagy igazgatónak a püspökséghez 1945. ápr. 24-én kelt, a tanárokról külön-külön készített ismertetését (PMTd 89.1.44.14., ... 37., 38., 39., 40., 41. 42., 43. számú iratok), a 89.1.44.30. számú összesített és a 89.1.44.3. részletes jelentését, valamint Dr. Czirbusz., Zalán, Jancsik tanárok és Dr. Sümeghy Istvánné szóbeli visszaemlékezését • A katonai események részletesebb leírását megtaláljuk Bank 1978. és Bank 1984. valamint Asztalos 1997. " A háború utáni élet megindulásának adatait a PMTd 89.1.44.1-48.; uo. 88.15.10.1-35 és az uo. 89.1.34.1-10. iratokból merítettük.
