Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Bevezetés

ismertetésekor részletesen beszámolunk. Mindezen sok kiválósága mellett barokk szellemisége és mély hite ragyogta át kedves, magyarul írt verseit, kortársa szerint: „Podmaniczky János jártas és szerencsés énekköltő volt." Az irodalmon kívül más művészeteket is kedvelt, egyik jelentós támogatója Mányoki Ádámnak, akivel megfesttette gyermekei, felesége és saját portréját. Itt kell megjegyezni, hogy az Aszódi Evangélikus Gyülekezetnek a világi vezetői (felügyelői) tisztségét Podmaniczky I. Jánostól kezdve (egy rövid kis időt leszámítva) 1923-ig a családnak Aszódon vagy közvetlen környékén élő tagjai töltötték be. A család aszódi ágát megalapító Podmaniczky I. Jánosnak Osztroluczky Judittal kötött házasságában nyolc gyermek született. A felnőtt kort három lány és két fiú élte meg. A legidősebb leány Judit, báró Orczy Lőrinc, a neves költő és tábornok, Erzsébet báró Bujanovszky János Sándor tábornok, Anna Mária pedig gróf Beleznay Miklós tábornok hitvese lett. Közülük Beleznaynét mindenképpen ki kell emelni, aki rajongója volt a művészeteknek és az irodalomnak, pesti szalonjának ékessége Kármán József, fényes estélyein megjelenni rangot jelentett, hiszen ezeken (mint pl. 1792. február 15én) a nádor, sőt a hercegprímás is megfordult.

2 A Ferenciek terén álló BeleznayPodmaniczky ikerpalota a XVIII. század végének egyik szellemi központja. A Beleznay-házban nyílt meg 1777-ben Pest első (Weigand János György tulajdonában) könyvesboltja.

3 Podmaniczky I. János két fia a család idősebb és fiatalabb ágának a megalapítói. II. József császártól mindketten (és leszármazóik) 1782. július 5-én bárói rangot kaptak. Podmaniczky II. János (az idősebb ág alapítója) Aszódon, 1718. szeptember 15-én született, és itt is halt meg 1786. június 3-án. Folytatta apja kitűnő gazdálkodását, érdeklődése a tudományok felé is kiterjedt. Említésre méltó könyvtárat hozott létre, melynek látogatói közül megemlíthetjük a tudós máriabesnyői szerzetest, a neves történészt, Fessier Ignácot.

4 A kortársak kiemelik érem- és fegyvergyűjteményét is. Testvérével bővíttették a kastélyt, új parókiát, iskolákat és az evangélikus templom tornyát építtették fel. Ők járták ki az uralkodónőnél, hogy Aszód mezővárosi kiváltságot kapjon. Ezt a kegyet talán annak is köszönhették, hogy amikor 1751-ben Mária Terézia Grassalkovich Antal gróf meghívására Gödöllőn tartózkodott, az ünnepi vacsorán „...a két Podmaniczky fivér állt külön az uralkodó pár szolgálatára. "

5 Négy gyermeke közül az idősebb ág vonalát br. Podmaniczky László ezredes (1747-1803) Radvánszky Karolinával kötött házasságával vitte tovább. A Podmaniczky nemzetség egyik legkiválóbb személyisége, László báró fivére, br. Podmaniczky József (Aszód, 1756. fPest, 1823), aki alacsony, kissé púpos ember volt, ám e kis testben „egy óriás lélek" lakozott.

6 „Kétlem, hogy századunk tíz ilyen színvonalú embert hozott volna létre" - írta róla Berzeviczy Gergely. Alapfokú iskoláit a szülői háznál, a kiváló Szontágh Sámuel mellett végezte, László testvérével együtt. 1 Doby idézi ezt a mondatot, melyet Glosius János aszódi ev. lelkész imádságos könyvében talált. Egyébként a verseskötetet a szerző 1738-ban az alábbi cim alatt nyomtatásban kiadta: Boldog Halálnak Hajócskája, melyen Kegyesen meghalni készülő Lélek Az Halandósúgnak örvényes Tengerén evezvén Mennyei Halhatatlanságnak Rév Parijához Szerencsésen jutni Igaz Hitbiil kévdnkoz.ik. A könyvet Kis hajócska címen tartják nyilván. 2 D'Artanangc I. 1900. 162-163., 182. 3 Uo. II. 356-357. 4

Uo. 5 Zoltán 1963. 74. 6 Kosáry 1980. 522-523.