Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Bevezetés

Majd László Pozsonyban, József pedig Debrecenben és Sopronban, ezt követően Göttingenben tanult Szontágh felügyelete alatt. Tekintsük át, hogy mit őrzött meg a korabeli emlékezet Podmaniczky Józsefről: nyelvtudása bámulatba ejtette kortársait; kiváló zongorajátékos és egyben nagy zeneértő volt, az ő házában lépett fel először a hét éves Liszt Ferenc; a Magyar Játékszín Társaság fő támogatója, színházi intendáns; a felvilágosodás lelkes híve, szabadkőműves; bár II. Józseffel sok mindenben nem értett egyet, sőt összekülönbözött vele, uralkodása idején mégis kormányhivatalt vállalt; 1790-től a nemesi-nemzeti mozgalom egyik vezetője és egyben teoretikusa, e mozgalom felvilágosult, reformista szárnyát képviselte; 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja; 1815-ben, Párizsban Ausztriát képviselte a napóleoni háborúkat lezáró gazdasági-pénzügyi tanácskozáson; családot nem alapított, végrendeletében jelentős pénzösszeget a pozsonyi evangélikus egyházra, továbbá az ottani főiskolára könyveinek tekintélyes részét, valamint fizikai és matematikai szereit hagyományozta. A család idősebb ágának tagjai közül említést érdemel a majd száz esztendőt élt és különcségeiről nevezetes III. János (1786-1883), aki hosszú ideig a Podmaniczky domínium (a XIX. század elején meghaladta az 50000 holdat!) fő intézője volt.

1 Lakóhelyére, Rákoskeresztúrra vitette a családi levéltárat, amely - sajnos - a második világháború idején szinte teljesen megsemmisült. Mihály és Andor bárók az 1838-as pesti árvíz idején igen sokat segítettek a bajbajutottakon. Az 1839-ben született Levente báró Fenyőharaszton építtetett kastélyában élte le életét. A vele egyidős unokatestvére, Géza báró, aki Degenfeld-Schomburg Berta grófnővel kötött házassága révén dúsgazdag lett, Kiskartalon lévő kastélyában lakott, ahol csillagvizsgálót létesített. Tekintélyes könyvtáruk ma is létezik, az MTA Csillagvizsgálója és az Evangélikus Országos Könyvtár részeként. Levente és Géza bárók hosszú ideig álltak az aszódi evangélikus egyház élén, jelentős szerepet játszottak a gimnázium fenntartásában. A Podmaniczky család fiatalabb ágának megalapítója I. Sándor (*Aszód, 1723. január 6. fPest, 1786. szeptember 6.) és felesége, báró Jeszenák Zsuzsanna. Sándor báró igen müveit, széles látókörű ember volt, aki bejárta Európát. A művészetek iránti fogékonysága és szeretete vezérelte, amikor 1772-ben felépült kastélya dísztermének a kifestésére a kor ismert és divatos festőjét, az Egerben élt és alkotó Kracker János Lukácsot kérte fel." A ma is eredeti pompájában megtekinthető mű a magyar késő-barokk festészet egyik jelentős alkotása. I. Sándor vonala két fiú leszármazottján ment Báró Podmaniczky tovább. II. Sándor báró (1758-1830) a /. Sándor Podmaniczky család többi férfi tagjához hasonló1 Varga 1933. 2 Hittrich 1930. 14.