Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Bevezetés
A Podmaniczkyak A várost ismertető fejezetben azt írtuk, hogy 1715-től kezdve a Podmaniczkyak és Aszód, ezen belül az evangélikus egyház és az evangélikus iskolák története elválaszthatatlan. A Podmaniczkyak és a gimnázium kapcsolatáról Dr. Oravecz Ödön, az iskola 1926-1934 között működő tudós igazgatója így írt: „Ok is maradtak fenntartói, irányítói olykor túlhatalmat gyakorló vezetői közel másfélszáz éven át. Az elmúlt, századokban mindenki előtt közismert volt, hogy a Podmaniczky család nélkül nem alakult és nem maradt volna meg az evangélikusok aszódi középiskolája. Ismerjük tehát meg egy kicsit bővebben a Magyarország történelmében is jelentős szerepet betöltött család történetét, és akkor jobban megértjük e szoros kapcsolatot." A Podmaniczkyak már a középkori Magyarországon jelentős szerepet játszottak. Közülük az utolsó nagy személyiség Podmaniczky Ráfáel (f 1558), aki trencséni főispán, tekintélyes oligarcha volt. Az elkövetkező évszázadban a család tagjairól nincsenek ismereteink. Aztán 1652-ben Korpona szabad királyi város tanácsnoka, országgyűlési követe, 1654-1661 között pedig főbírája Podmaniczky Gábor. Rosnauer Zsuzsannával kötött házasságából három fiát ismerjük: Gábor, Mihály és András. Gábor későbbi életéről semmit sem tudunk; Mihály 1669-ben Eperjesen tanuló, iskolatársa többek között - Thököly Imre, házasságot Wester Dorottyával kötött; András 1669-ben született, majd Rákóczi Évát vette feleségül. Podmaniczky Mihály fia János, aki 1691. február 6-án született (tAszódon, 1743.) Iskoláiról nem sokat tudunk, ám a latin nyelvben és a jogban igen járatos embernek ismerték kortársai, tehát minden bizonnyal teljes gimnáziumot végzett és jogi tanulmányokat is folytatott. Magyarul, szlovákul anyanyelvi szinten beszélt, írt, olvasott, német nyelvtudásáról nincsenek ismereteink. A szerény vagyonnal rendelkező fiatalember szerencsés házasságot kötött a nálánál idősebb, 1690-ben született Osztroluczky Judittal, és ezzel a módos középnemesek sorába lépett, az elkövetkező évtizedekben Pest megye nemesi közéletének egyik vezető személyisége lett. Osztroluczky János Aszódon építette ki birtokainak központját, Podmaniczky I. János is követte apósa példáját. Kiválóan vezette gazdaságát, mely munkában felesége méltó társa volt." Építkezéseiről, Aszód fejlesztéséről máshol már írtunk. Arról viszont még nem, hogy mélyen gyökerező protestáns szellemiségével a magyarországi evangélikusok egyik vezéregyénisége, aki református hittestvéreinek megbízottai val több ízben járt követségben az uralkodónál. Ez alkalmakkor, de országgyűlési követként is következetesen síkra szállt a protestáns szabadságjogokért, bátran fellépett az egyházát támadó rekatolizáció ellen. E téren méltó társa volt olyan kiválóságoknak, mint Ráday I. Pál, Ráday I. Gedeon, Prónay I. Gábor. A Pest megyei evangélikus egyházmegye (esperesség) létrehozásának egyik szorgalmazója és gyakorlati megvalósítója. Témánkhoz kapcsolódóan éppen Ő az, aki felállította Aszódon a latin iskolát, melyet az esperesség középiskolájának szánt. E tevékenységéről majd az iskola történetének 1 Évkönyv 1930/31. ~ A Podmaniczky család és tagjainak bemutatásakor a következő munkákra támaszkodtunk: Doby 1901., Varga 1931., Varga 1933., továbbá olyan összefoglaló munkákra, mint Nagy Iván, Révai Lexikon stb., Gudenus János kéziratos családfa-összeállítására (PMA 702-93), mely anyagot Dr. Podmaniczky Zsuzsannától kaptunk ajándékba, végül a szerző sokirányú levéltári kutatásának anyagára. 3 Lásd Bartók-Horváth 1981.
