Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

A főgimnázium története (1912-1948)

Gyógypedagógiai ­­1 ­Lelkész 4 3 1 1 Szerzetes ­1 ­­Orvosi 5 4 ­3 Állatorvosi ­2 ­­Gyógyszerészi ­1 ­­Mérnöki 1 2 3 10 Közgazdasági ­­1 ­Katonai 6 2 2 5 Pi ló ta ­­1 ­Vámöri ­­1 ­Jogi 7 5 2 ­Jegyzői ­3 2 1 Hivatalnoki / tisztviselői 5 ­5 2 Gazdatiszti ­2 ­­Kertészeti ­­­1 Gazdasági ­3 ­7 Kereskedelmi ­1 ­3 'Vasutas ­1 1 ­Postás ­­1 ­Bizonytalan ­­­2 * Azért térünk el a tíz éves adatolástól, mert az 1925/26-os évkönyvben nem közölték az érettségizők továbbtanulási szándékát és más jegyzőkönyvben sem találtuk meg a megfelelő adatokat. Messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le a fenti adatsorokból. Néhány fo­lyamat azonban itt is kitapintható. Ahogy szaporodik az érettségizők száma, úgy nő a választott pályák száma is, és ez egy természetes folyamat. Az viszont már figyelmet érdemel, hogy jelentősen csökkent a vonzalom a jogi (7-5-2-0), a lelkészi-papi­szerzetesi (4-4-1-1), viszont növekedett az érdeklődés a mérnöki (1-2-3-10) és a peda­gógusi (1-2-12-7) pályák iránt. Úgy tűnik, hogy az orvosi-állatorvosi-gyógyszerészi pályák ekkor még nem olyan vonzóak (5-7-0-3), sőt csökkenő érdeklődést mutatnak. Katonatisztnek a háborús években mentek többen (6-2-2-5). A vasutas-postás-vámőri pályákra inkább azok mentek nagyobb számban (ezt más adatokból tudjuk), akik csak a középiskola alsó négy osztályát végezték el. A tanulók szüleinek foglalkozása Az alábbi adatok bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert ezzel hozzávetőlegesen megrajzolhatjuk a diákok gazdasági-társadalmi hátterét. 1 Szülők foglalkozás 1912/13. 1917/18. 1937/38. 1943/44. Szülők foglalkozás szám szám % szám % szám %* Nagybirtokos 1000 kh-n felül 2 ­1 ­Középbirtokos 100-1000 kh 1 5 7 3 Kisbirtokos 100 kh alatt 18 26 15 14 31 16 34 19 A táblázatot az Évkönyvek adatainak a felhasználásával állítottuk össze.

Next

/
Thumbnails
Contents