Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Bevezetés

ben elpusztult középkori kőtemplom állott, amely mellé Osztroluczky 1693-ban az evangélikusok számára egy fatemplomot építtetett. Ezekben az években ugyanis a lakosságnak már a nagyobbik része Luther követője. A török időket átélt és visszaszivárgott római katolikusok pedig a bagi plébános lelki gondozása alatt állottak. Az Észak-Magyarországról származó földesúr e vidékről hívta új birtokára a földművelőket, nyilvánvalóan elsősorban a hitsorsosainak nyújtotta ezt a kedvezményt. Ezt a birtokszervező politikát majd az elkövetkező évtizedekben veje, Podmaniczky I. János is folytatta. A XVII. században már létező aszódi evangélikus egyház ezekben, a századforduló éveiben, évtizedeiben izmosodott meg, és lett a pesti egyházmegye legjelentősebb központja. A XVII.-XVIII. század fordulóján a következőképpen alakult Aszód és a közvetlen környezetében lévő települések népessége: Adózó családfők száma Ev 1696 1699 1701 Település Jobbágy Zsellér Összesen Összesen Jobbágy Zsellér Összesen Aszód 28 2 30 76 66 68 134 Bag 15 10 25 15 43 33 76 Domony 8 8 26 32 18 50 Hévízgyörk * * * * 30 10 40 Iklad * * * * * * * Kartal * * * * * * Lakatlan, az adott időben még nem telepedett újra A kuruc szabadságharc idején, II. Rákóczi Ferenc alvezéreinek a seregeibe - a Galga vidék falvai közül - az aszódi legények álltak be a legszámosabban (38 fő) harcolni az ország függetlenségéért, a szabad vallásgyakorlásért. Ezekben a nehéz időkben ismét a hadak vonulásának a színtere a Galga vidék. A háborús pusztítások, a sarcolások, majd az 1710-es járvány széles rendet vágott az éppen csak lábra kapó falvak sok szenvedést megélő népességében.

3 Az összeírok az 171 l-l3-as években Aszódon csak 50, Bagón 31, Hévízgyörkön 15 adózó családfőt találtak, míg Iklad és Kartal továbbra is lakatlan maradt. Ez Aszód esetében azt jelentette, hogy 1701-hez viszonyítva a lakosságnak közel 2/3-a veszett el.

4 A szabadságharc leverését követő békés évek, évtizedek azonban hamarosan új lendületet adtak Galga mente népének, és kezdetét vette e térség újkori, addig sohasem tapasztalt fejlődése. Különösen vonatkozik ez Aszódra, mely község életét alapvetően befolyásolta a földes uraságban történt változás. Osztroluczky Jánosnak fiúörököse nem volt. Halála után vagyonának felét, birtokainak aszódi és hozzá kapcsolódó részeit Judit lánya örökölte, aki 1715. július 21-én, Aszódon fogadott örök hűséget a szerény ' Erre vonatkozóan lásd PMM I. 1959. Továbbá Detre János evangélikus esperes közlése, akinek elmondása szerint a legutóbbi templomtatarozáskor kitűnt, hogy a kőtemplom falazata az ablakokig vegyes anyagból (kő. középkori tégla) készült. Tehát az új templom a régire épült rá Podmaniczky I. János idején, addig viszont a fatemplomot használták. : Kosáry 1965. alapján 3

Uo. 4 Petróci 1865. adatai alapján