Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
A főgimnázium története (1912-1948)
Az 1945. évi politikai rendszerváltással, majd pedig az iskolák átalakításával a helyi középiskolai bizottság is megszűnt. A gimnázium gazdasági és tárgyi feltételei Külön, önálló intézeti gazdálkodásról nem beszélhetünk. Más helyeken már több alkalommal jeleztük, hogy a gimnázium működését 1926-ig az Aszódi Evangélikus Egyház, illetve annak megbízásából a Gimnáziumi Bizottság intézte. Az egyház és egyben a bizottság gondnoki (curator) feladatait és pénzügyeit - évtizedeken át Bentsok János intézte, közmegbecsüléssel. A pénzkiadást sokszorosan megfontoló, szigorú, ám annál pontosabb és nagyon is racionális gazdálkodási rendjét ma - talán kissé fukarnak találnánk. Pedig hát Bentsok Jánosnak volt igaza, mert csak ilyen módon lehetett - szinte - fillérekből fenntartani és működtetni egy ilyen nagy intézményt. Mert bizony az alig 1500 lelket számláló és éppen ezért nem gazdag Aszódi Evangélikus Egyháznak a gimnázium fenntartása roppant nagy feladatnak bizonyult. Az államsegély elnyerése kétségtelenül a biztosabb létet eredményezte, ám nem oldott meg mindent, ez csak támogatási „segély" összeg volt. Milyen anyagi erőforrásokra támaszkodott az iskola 1912/13-ban és a következő esztendőkben? - Államsegély : 14000 K, mely összeg az évek múlásával, a pénz inflálódásával, sajnos nem mindig egyenlő mértékben növekedett (1920/2l-ben 18000 K, 1923/24-ben 32000 K, 1924/25-ben 79900 papírkorona). Aszód község támogatása: 2000 K, mely összeg szintén változott (1920/2l-ben 2000 K, 1923/24-ben 20000 K, továbbá fűtésre 10000 K, tehát 2000 K híján annyit adott a község, mint az állam (!). Ugyanakkor az új gimnázium építésére további 80000 koronát biztosított. Aszódi Takarékpénztár: 200 K ( 1920/21 -ben 5000 K, 1923/24-ben az új gimnáziumi építési alapba 500000 K, 1924/25-ben az új gimnázium építésére 1000000 papírkorona). Aszódi Hitelbank és Takarékpénztár: 200 K (1921/22-ben 400 K, 1923/24-ben az új gimnázium építési alapba 500000 K, 1924/25-ben az új gimnázium építésére 200000 papírkorona). - Pest megyei esperesség: 200 K és az összeg a későbbiekben sem emelkedett. Bánvakerület: 1920/21 -tői 5000 K, 1923/24-ben 8000 K, 1924/25-ben 1500 aranykorona. 1 A támogatások és adományok mellett a fő jövedelmi forrás nyilvánvalóan a tandíjak és egyéb iskolai díjakból (felvételi-, vizsgadíj stb.) származott. Más helyen azonban azt is bemutatjuk, hogy a tandíjak beszedése, a tandíj-befizetési fegyelem milyen sok gondot jelentett az iskolát irányítóknak. Végül egy régi, évszázados jövedelemforrást kell megemlíteni, az aszódi vásári és piaci helypénzszedési jogból származó bevételt. Még az 1860-as években adományozta e jog 3/4 részét báró Podmaniczky Ármin az algimnáziumnak, majd a fennmaradó 1/4 részt a XIX. század végén vásárolták meg 1 Az összeállítást az Évkönyvek, valamint a GB jegyzökönyvei alapján készítettük.
