Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)
a kapcsolatot a Gimnáziumi Bizottsággal. Először 1869-ben foglalták írásba feladatait és jogait. 1 E szerint az igazgató a felelős az iskola tanulóinak szellemi és erkölcsi állapotáért. Ami természetesen azt is jelentette, hogy a tanárok munkájáért is felelős. Az anyagi dolgokat az egyház (GB) magára vállalta. Hogy megelőzzék az igazgató hatalmának túlságos kiterjedését, azon túl, hogy munkájáról rendszeresen be kellett számolnia a GB előtt, lehetőséget adtak a tanároknak problémájuk, vitás kérdések eldöntésében egyenesen - az igazgató megkerülésével - a gondnokhoz, a GB-hoz, sőt az egyházhoz fordulni. A GB 1871. augusztus 14-i ülésén meghatározták az igazgató jogait és kötelességeit, ezt közreadjuk: „AJAz. igazgató kötelessége a gymnasium iránt. a) Mindenek előtt rendben tartani a gymnasiumot, épülete tisztaságára ügyeljen. b) A tanórák pontos megtartása fölött őrködni. c) A gymnasium anyagi hiányait a tanári tanácskozmányban előterjeszteni, - honnan az ügy vélemény adassék az igazgató által az iskolai bizottság elé terjesztik. d) A gymnasiumi évi értesítéseket a többi tanárok közreműködésével legfeljebb január 5-ig elkészíteni és az iskolai bizottságnak jóváhagyás végett felterjeszteni. e) A gymnasiumban felmerülő kisebb panaszokat elintézni, a nagyobbakat feljelenteni. f) Az iskolai bizottság ülésein a tanári kar akaratát, nézeteit híven előadja -sa tanári kar értekezleti jegyzőkönyvét mind a tanár által aláírva bizottsági ülésnek bemutatja, s ezért a tanári kar értekezletének elnöke s az iskolai bizottság tagja lévén. g) A növendékeket a gymnasiumba fölveszi, bevezeti, a tandíjakat beszedi, beszedés után azonnal a takarékpénztárba teszi, s így negyedévenként az egyházi curatornak számtételt tevén, a bejött pénzeket illetőleg takarékpénztári könyvecskét annak átadja. h) Hátralékos tandíjak beszedése körül ismételt felhívásokat tenni s eredménytelenség esetén a hátralékokról - a végből hogyha a kényszerűség úgy hozná, polgári úton is behajtottak legyenek - részletes bemutatást a kurátornak általadja. B/ Az igazgató kötelessége az egyház iránt. Azon általános jogok és kötelességeken kívül, melyek őt, mint az egyház hivatalos személyét, tagjait illetik; - tagja az iskolai bizottmánynak. C/Az igazgató kötelessége az esperesség - a kerület - az egyetem iránt. Különösen a superintendetia útján leérkezett rendeleteket jegyzőkönyvbe veszi s az iskolai bizottmánynak jelenti. - Az igazgató minden évben a tanárok közül az iskolai bizottmány által választatik. " A presbitérium 1878-ban úgy ítélte meg, hogy az igazgatói hivatalt ismételten szabályozza. A pesti ev. gimnázium szabályzatát vették át, melyből néhány fontos paragrafust közreadunk: „6. §. Az igazgató köteles a presbitériumnak év végén beszámolni... 21. §. Minden hónapban tanári gyűlést kell tartani... 27. §. Olyan tankönyveket használhatnak, amelyeket a tanári tanácskozás elfogadott. " Végül 1879-ben szabályozták az igazgató feladatait: „A gymnasiumi igazgatótanári hivatalt illető szabályzatok" címet viselő fontos dokumentum eredetiben - sajnos - nem maradt ránk. „A szabályzatok, bár csak az igazgatói hivatal jogait és köte1 AEEI Protocollum - 1869. szept. 19. jkv. : PMTd 88.15.18. - 1871. aug. 14. jkv. 3 AEEI Protocollum - 1878. márc. 24. jkv.