Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)
Amikor még nem készültek évkönyvek, akkor az iskolában folyó nevelő-oktatóképző munkáról csak a tanári gyűlések a presbitériumi és GB-i ülések jegyzőkönyveiben találunk adatokat s ismereteket. Sajnos a tanári ülések dokumentumai elvesztek, a többi adatból is csak áttételesen következtethetünk a pedagógiai munkára. Kezdetben (az 1879/80. tanévig bezárólag) a különféle evangélikus középiskoláktól átvett és helyben alakított, 1869 után pedig az egyetemes gyűlésen elfogadott tantervet alkalmazták. Ahány igazgató, ahány tantestület alakult a másfél évtized alatt, az mind alakított, hozzátett, elvett a követelményekből, melyeknek egy részét már csak annál is kevésbé tudták megvalósítani, mivel az öt tanár helyet kezdetben csak három, majd 1868-tól négy oktatott, és csupán 1880-ban létesült az V. tanszék. Aztán az 1880/81. tanévben fogadták el és alkalmazták az állami tantervet, s ettől kezdve az iskola működésében mindig is ez, illetve módosításai szolgáltak zsinórmértékül. A kezdeti, változó viszonyok miatt roppant fontos volt az igazgató személye, pedagógiai rátermettsége és hozzáértése. Bár eleinte az iskolai életnek szinte minden rezdülését a GB határozta meg, a tanintézet belső életének megszervezését a tanárokra, majd az igazgató vezette tantestületre bízta. Az 1865-ben egy évre, majd évenként újraválasztott Votisky Károly meghatározó pedagógusa az iskola történetének e kezdeti szakaszában. Az igazgatókat egyébként eleinte (mint már említettük) a szarvasi példa alapján évenként, majd később három évenként, 1883-tól ismét évenként s végül Bolla Lajos igazgatóságától kezdve hat évenként választották. A gyakorlat szerint a tantestület által megjelölt igazgatót a GB választotta meg. 1 Votisky nevéhez fűződik az iskola adminisztratív megszervezése, amit kitűnően valósított meg. Létrehozta az iskolai szertárat, melyet saját pénzéből fejlesztett. Tanártársai követték jó példáját, mely később gyakorlattá vált, vagyis a tanári kar tagjai saját adományaikkal is fejlesztették a szertárakat, a tanári és az ifjúsági könyvtárakat. 2 Igazgatása alatt „...határoztatott, hogy minden osztálytanár a maga osztályának növendékeit szállásaikon időnként meglátogassa s állapotáról, szorgalmi s erkölcsi magaviseletükről magának biztos tudomást szerezzen. " 3 Az igazgató jogkörét kezdetben a GB és a presbitérium alkalmanként határozta meg. Ezek szerint ő szedte be a tandíjakat, vezette a tantestületi értekezleteket, tartotta 1 AEEI Protocollum - 1871. júl. 30. jkv. 2 Pl. az 1868/69. tanévben Votisky 45 db könyvet, továbbá a Prot. Egyházi és Iskolai Lap 1866. és 1867. évfolyamát adományozta az iskolának - Évkönyv 1868/69. 3 AEEI Protocollum - 1869. szept. 19. jkv. Az algimnázium tantestülete az 1870-es évek első felében. (Bellus János, Micsinay János, Csengey Gusztáv, Sramkó Mihály)
