Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Az aszódi egyház közös célra ennyit áldozván úgy hisszük, hogy a Nagytiszteletű esperesség irányában nem lép fel túlcsigázott igényekkel, midőn hozzá azon alázatos kéréssel járul, hogy az esperesség többi 23 egyháza ez ügyre félannyit áldozzon, mint amennyit Aszód egymaga áldoz. Annyival inkább kecsegtet a remény, hogy a Nagytiszteletű esperesség ebbéli áldozatos kérelmünket meghallgatandja, mivel a Pest megyei esperesség az egész egyházkerületben egyedül egymaga az, mely eddig semmiféle iskolát fenn nem tart s ha az aszódi iskolát nem karolná fel, rövid időn azon visszás állásba fogva jönni, hogy az elébb utóbb létrejövő s az esperesség által már formaszerűleg és határozottan elfogadott kerületi egyházadókból, majd más esperesség iskoláit gyámolitandja, a magáét pedig veszni hagyná. Bíztat a remény, hogy a Nagytiszteletű esperesség ezen alázatos kérésünket meghallgatván, az aszódi algymnasium ügyét lelkesen felkarolja s pártfogása alá vévén, az elébhi jó hírnevére újra felemelni segéllendi. Mely reményben hódoló tekintettel vagyunk Aszódon, 1863. június 20-án. A Nagytiszteletű esperességi gyűlésnek az egyház nevében s megbízásából alázatos szolgái Haraszti Mihály b. Podmaniczky Armin Iniibi György mint egyházi felügyelő ifj. Benkó Mátyás Sárkány János aszódi evangélikus lelkész, Paraszkay János Sramkó Mihály egyházi gondnok Ernő Trois Lacsny András Farkas János Portir Lajos Urbán Elek. "' A nagy várakozással remélt kedvező egyházmegyei döntés sajnos elmaradt." Támogatást ekkor még nem nyújtottak, így az iskolafenntartó kénytelen volt egymaga magára vállalni a tanintézet pénzügyi gondjait, mert minden nehézség ellenére a középiskoláról lemondani nem akart. Az aszódi evangélikus iskolák irányítását természetesen az Aszódi Evangélikus Egyház, illetve annak szervei (közgyűlés, presbitérium) végezték. Mivel az iskolai ügyek megfelelő ismereteket igényeltek, szükségesnek látták az egyház vezetői, hogy egy, a fenti szerveknek alárendelt külön iskolai (iskola-) bizottságot állítsanak fel.

3 Ennek működésére már más helyen utaltunk. A bizottság munkája és szerepe az évek múlásával ellaposodott. Ismételt felállítására, újjászervezésére akkor került sor, amikor az algimnázium szervezése, működése jelentős többlet munkát követelt, melyet sem a közgyűlés, sem a presbitérium nem tudott ellátni. Az első felálláskor a vezetést Ármin báró fivére, b. Podmaniczky Frigyes vállalta magára. A bizottságot a későbbiekben két elnök vezette, vagyis a mindenkori lelkész és a felügyelő.

5 Kezdetben az egyházi protokoll-gyüjteménybe vezették az ülések jegyzőkönyvét, majd az 1871. augusztus 14-i üléstől kezdve külön jegyzőkönyvet nyitottak. Általában oskolai, iskolai bizottságnak nevezik, ám éppen e dokumentum címe (Az aszódi evangélikus algimnáziumi bizottság jegyzőkönyve) bizonyítja, hogy ez a szervezet ekkor már kifejezetten a középiskola irányító, vezető testülete volt.

6 ' EOL Pestmegyei Esperességi Iratok 1863. 14. 2 Lásd AEEI Protocollum - !863. jún. 20. jkv. 1 AEEI Protocollum - 1856. márc. 2. jkv. 4 Uo. - 1865. aug. jkv. - A bizottmány tagjai: Dejtár János, felső Chugyik János, ifj. Harajka János, Pataki István, Haraszti Mihály, Holló János, Némedi Mihály. 5 Az 1868/69. tanévben az „Iskolai bizottmány" az alábbi személyekből állt: elnök: b. Podmaniczky Ármin és Moravcsik Mihály ev. lelkész tagok: b. Podmaniczky Frigyes. Csenge István a bizottmány jegyzője, Lacsny Endre, Paraszkay János, Votisky Károly igazgató tanár. 6 PMTd 88. 15. 18. 1 14