Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)
Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)
A század végén Margócsy kántortanító javaslatára ismét létrehoztak ugyan egy egyesített iskolai (népiskola + algimnázium) bizottságot, ám az elkövetkező időben ez nem, a gimnáziumi bizottság viszont működött. 1 Itt említjük meg, hogy az iskola megalakulása után létrehozták a Leánynevelő Bizottságot is. Volt idő, amikor a két bizottság (és annak elnökei: Micsinay Endre takarékpénztári vezérigazgató és Sárkány Ernő főszolgabíró) között ellentétek voltak. Azt már említettük, hogy a bizottság a két egyházi vezető ikerelnöksége alatt működött. Tagjai között mindvégig megtaláljuk a Podmaniczky család valamelyik tagját (Ármin, Frigyes, Géza, Gyula, Levente bárók), továbbá a környékbeli arisztokratákat (Rádayak, Prónayak stb.), birtokos köznemeseket (Gosztonyiak, Fáyak stb.) A „közkatonák" sorában a városi evangélikus értelmiségieknek, iparosoknak, kereskedőknek reprezentáns képviselőit, hivatalból pedig a gimnázium igazgatóját, az ephorust, később a tanárait, nem utolsó sorban a bizottság kurátorát. A jegyzőkönyvekből az tűnik ki, hogy a szervezet vagyonosabb és szegényebb, előkelőbb és köznapibb tagjai a keresztényi szolgálatban feloldódtak és munkájukat a magyar liberalizmus szelleme, valamint a magyar kultúra, az iskola iránti szeretet, s féltés motiválta. Eleinte üléseik rendszerét, feladatkörét állandóan a körülményekhez igazodva változtatták. Alapvető feladata volt, mint az Aszódi Evangélikus Egyház közgyűlése alá rendelt bizottságnak, hogy biztosítsa az iskola működését. Ám nemcsak az anyagiak előteremtése tartozott a feladatai közé - bár ez volt a döntő - hanem tanárok megszerzése és szerződtetése, fegyelmi ügyekben dönteni, a felsőbb hatóságokkal a kapcsolatot tartani. Aztán 191 l-ben, tehát a főgimnáziummá alakulást megelőző esztendőben „Gimnáziumi szabályrendelct"-bcn kodifikálták a bizottság és tagjainak kötelességeit, feladatait. ,, Gimnáziumi szabályrendelet J.§ A gimnáziumi Bizottság az aszódi ág. hitv. ev. egyházközség által fenntartott gimnázium, alumneum s a gimnáziummal kapcsolatos internátus vezetésére felügyel s az egyházi közgyűlés 1908. évben hozott átruházó határozata értelmében a fenti intézmények mindennemű ügyeiben intézkedik. Működéséről az egyházközségi közgyűlésnek évenként egyszer kimerítő jelentést tesz. 2. § A gimnáziumi bizottság tagjai: a) hivatalból az egyházközség rendes lelkészei, az egyház felügyelője és másodfelügyelője, a gimnázium felügyelője, a gimnázium igazgatója, az alumneum ephorusa, a gimnázium rendes tanárai. A tanártagok azonban a tanárok javadalmazáséira vonatkozó ügyek tárgyalásában és határozathozatalában részt nem vehet. b) választás útján: az egyházközségi közgyűlés által szótöbbséggel választott, a középiskolai nevelésügy célját és kívánalmait ismerő férfiak. Az egyes bizottsági tagok, ha személyükről vagy közvetlenül érdeklő anyagi ügyeikről van szó, a tanácskozásban részt nem vehetnek. A választott tagok száma 1015 lehet. Minden bizottsági tag 6 évre választatik és tanácskozó, valamint szavazó joggal bír. II. A gimnáziumi bizottság hatásköre 3. § A gimnáziumi bizottság az egyházközségi közgyűlésnek intézkedő közege lévén köteles az egyházközségi, középiskolai nevelés és tanügy sikeres vezetése és fejlesztése érdekében működni, a felsőbb hatóságok határozatát foganatosítani, általában a hozzá utalt ügyekben felelősség mellett eljárni. Közelebbről: a) Őrködik azon, hogy a középiskolában az oktatás ág. hitv. ev. ker. egyházunk hitvallásainak éi telme szerint, az érvényben levő országos törvények figyelembe vételével, igaz hazafias magyar szellemben 1 AEEI Protocollum - 1895. jan. 25. jkv.
