Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

tetteket, pánikszerűen vitték más iskolába fiaikat az aggódó szülök. Amíg a Korén vezette 23 tanévben a diákok nagyobb többsége nem helybeli, addig az 1856/57-es tanév 19 tanulója közül már csak 6 jött más településből, a következő két tanévben pedig a helyzet a következő: 1857/58-ban 10 helybéli, 4 „vidéki"; 1858/59-ben 8 hely­béli, 4 vidéki. Más vonatkozásban is változott a diákok összetétele. így pl. a három év alatt csak evangélikus (91 %) és zsidó (9 %) vallású tanuló járt iskolába. A szülök foglalkozása a három év adatai alapján így alakult: birtokos nemes 9 % tiszttartó, ispán, kasznár 9 % értelmiségi (lelkész, tanító) 13 % kereskedő 16 % iparos 47 % nincs megjelölve 6 % Tehát a diákok túlnyomó többsége az aszódi iparosok és kereskedők gyermekeiből rekrutálódott. Pedig ezekben az években is kiváló oktatók tanítottak az iskolában. Sőt! Bármeny­nyire hihetetlen - a Helytartótanács mindenféle követelése, valamint Mikulás akna­munkája ellenére - még mindig gimnáziumi jellegű a nagyobb iskola. Nevében is mó­dosulás történt: 1856/57-ben nagyobb magántanoda; 1857/58-ban nyelvészeti oskola; 1858/59-ben nyelvészeti magán-oskola. Mocskonyi az 1856/57-es tanévben még min­dent (tehát görögöt is!) tanított, csupán az utolsó két esztendőben hagyták el a „hellén" nyelv tanítását. Persze az is lehetséges, hogy sem Galli Tóbiás, sem Bogsch János, sem Miklóssy nem rendelkezett e tárgy tanításának az ismeretével. Belső változást továbbá az jelentett, hogy az osztályok elnevezése 1857/58-ban módosult. Három évfolyamba sorolták a diákokat: IV. elemi, I. és II. gimnázium. A következő tanévben így módo­sult: előkészülő, I. és II. gimnázium. Az át- és besorolás az egyes tanulók felkészültsé­ge alapján, tehát egyedileg történt. Korén távozásával az aszódi nyelvtani iskolával szembeni bizalom rendült meg, ha­nyatlása inkább zuhanáshoz hasonlít, ami azután az iskola működésének ideiglenes felfüggesztéséhez, illetve átalakításához vezetett. Az 1859/60. évben felső elemi fitanoda a neve, a diákokat, akik mind a tizennégyen aszódiak, a III. és IV. osztályokba sorolták. Nyilvánvalóan a kisiskolából a legjobbak és az olvasás-írás elemeinél többet tudni vágyók kerültek ide. Hasonló a helyzet - mármint az osztálybesorolást illetően ­a következő tanévben is azzal a különbséggel, hogy felső elemi vegyes tanodának ne­vezik, tehát leányok is tanultak ebben az iskolában. Az utolsó tanévben a tanulókat I­IV. osztályba sorolta tanítójuk. Tanév Életkor Vallás Nemek Lakóhely Tanév év ev. r.k. zs. fiú lány helyi vidéki 1 859/60. 10-12 14 ­­14 ­14 ­1860/61. 9-13 33 ­1 24 10 33 1 1861/62. 9-13 31 3 ­30 4 32 2 Az oktatott tárgyakban alapvető változás, hogy megszűnt a latin nyelv tanítása, to­vábbi módosulás: történelem kifejezetten a reformáció történetére korlátozódott, nem

Next

/
Thumbnails
Contents