Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

tetteket, pánikszerűen vitték más iskolába fiaikat az aggódó szülök. Amíg a Korén vezette 23 tanévben a diákok nagyobb többsége nem helybeli, addig az 1856/57-es tanév 19 tanulója közül már csak 6 jött más településből, a következő két tanévben pedig a helyzet a következő: 1857/58-ban 10 helybéli, 4 „vidéki"; 1858/59-ben 8 helybéli, 4 vidéki. Más vonatkozásban is változott a diákok összetétele. így pl. a három év alatt csak evangélikus (91 %) és zsidó (9 %) vallású tanuló járt iskolába. A szülök foglalkozása a három év adatai alapján így alakult: birtokos nemes 9 % tiszttartó, ispán, kasznár 9 % értelmiségi (lelkész, tanító) 13 % kereskedő 16 % iparos 47 % nincs megjelölve 6 % Tehát a diákok túlnyomó többsége az aszódi iparosok és kereskedők gyermekeiből rekrutálódott. Pedig ezekben az években is kiváló oktatók tanítottak az iskolában. Sőt! Bármenynyire hihetetlen - a Helytartótanács mindenféle követelése, valamint Mikulás aknamunkája ellenére - még mindig gimnáziumi jellegű a nagyobb iskola. Nevében is módosulás történt: 1856/57-ben nagyobb magántanoda; 1857/58-ban nyelvészeti oskola; 1858/59-ben nyelvészeti magán-oskola. Mocskonyi az 1856/57-es tanévben még mindent (tehát görögöt is!) tanított, csupán az utolsó két esztendőben hagyták el a „hellén" nyelv tanítását. Persze az is lehetséges, hogy sem Galli Tóbiás, sem Bogsch János, sem Miklóssy nem rendelkezett e tárgy tanításának az ismeretével. Belső változást továbbá az jelentett, hogy az osztályok elnevezése 1857/58-ban módosult. Három évfolyamba sorolták a diákokat: IV. elemi, I. és II. gimnázium. A következő tanévben így módosult: előkészülő, I. és II. gimnázium. Az át- és besorolás az egyes tanulók felkészültsége alapján, tehát egyedileg történt. Korén távozásával az aszódi nyelvtani iskolával szembeni bizalom rendült meg, hanyatlása inkább zuhanáshoz hasonlít, ami azután az iskola működésének ideiglenes felfüggesztéséhez, illetve átalakításához vezetett. Az 1859/60. évben felső elemi fitanoda a neve, a diákokat, akik mind a tizennégyen aszódiak, a III. és IV. osztályokba sorolták. Nyilvánvalóan a kisiskolából a legjobbak és az olvasás-írás elemeinél többet tudni vágyók kerültek ide. Hasonló a helyzet - mármint az osztálybesorolást illetően a következő tanévben is azzal a különbséggel, hogy felső elemi vegyes tanodának nevezik, tehát leányok is tanultak ebben az iskolában. Az utolsó tanévben a tanulókat IIV. osztályba sorolta tanítójuk. Tanév Életkor Vallás Nemek Lakóhely Tanév év ev. r.k. zs. fiú lány helyi vidéki 1 859/60. 10-12 14 14 14 1860/61. 9-13 33 1 24 10 33 1 1861/62. 9-13 31 3 30 4 32 2 Az oktatott tárgyakban alapvető változás, hogy megszűnt a latin nyelv tanítása, további módosulás: történelem kifejezetten a reformáció történetére korlátozódott, nem