Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő (1896–1944) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1996)

Jegyzetek 1 Pajzs Ödön (1892-1979) újságíró élete végéig azon fáradozott, hogy a hagyatéki anyag a pótolhatatlan értékű személyes dokumentumok mellett lehetőség szerint az aktuális kiállítási hírekkel, az újabb irodalomra vonatkozó bibliográfiai adatokkal is folyamatosan bővüljön. Az összegyűjtött anyagot kisérő dokumentumértékű feljegyzései szintén a hagyaték részét képezik. Ezúton szeretnék köszönetet mondani dr. Gyulai Ernőnének, és egyúttal valamennyi örökösnek, hogy a hagyatéki anyagot szabadon tanulmányozhattam, és nem utolsósorban azért, hogy a tulajdonukban lévő műveket a Szentendrei Képtárban rendezett emlékkiállítás idejére (1995. június 11-július 30.) kölcsönadták. : Haulisch Lenke: Paizs Goebel, Corvina Bp., 1968. Haulisch Lenke ebben a kismonográfiában részletesen jellemzi a festő gyermekkorát, művészi indulásának éveit. A jelen tanulmány erre az időszakra nem tér ki. 3 Hann Ferenc: Paizs Goebel Jenő, kézirat, 1980., 23 o. Szentendre, Ferenczy Múzeum, Képzőművészeti Osztály, Adattár Ezúton mondok köszönetet dr. Hann Ferencnek, hogy kéziratát rendelkezésemre bocsátotta. 4 Haulisch L. i.m. 1968., 9. o. 5 Jeges Ernő (1898-1956) művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Réti István növendékeként végezte, majd Párizsban tanult (1924-26), ahol Cézanne-t tanulmányozta. Párizsból hazatérve, 1928-tól mint a Szentendrei Festők Társaságának alapító tagja Szentendrén dolgozott. 193lés 34 között római ösztöndíjas volt. Varga Albert (1900-1940) a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnál tanult, majd Drezdában, Münchenben és Párizsban járt tanulmányúton. Temesvárott letelepedve műtermében szabad festőiskolát tartott fönn. 1928-ban végleg Párizsba költözött, s arcképeket és figurális képeket festett. 6 Czimra Gyula (1901-1966) fivére Czimra Sándor, aki ebben az időben szintén festeni tanult. 7 A Paizs név eredete Gyulai Ernőné szíves közlése alapján: Goebel Ödön édesapja Goebel Mihály, aki kékfestőgyáros volt, csak úgy egyezett bele, hogy fia újságíró legyen, ha művésznevet választ magának, és azon publikál, mivel az újságírópályáját és mindenféle művészeti tevékenységet komolytalan foglalkozásnak tartott. Ezért Goebel Ödön írói névként felvette a Paizs nevet, és Paizs Ödön néven írta cikkeit. "Az eredetileg Württembergből származó Goebel-család egyik tábori felcser ősének a családi hagyomány szerint a XVI.sz. elején valamelyik német fejedelem nemességet adományozott. A nemesi oklevelet "von Hildesheim" adták." (Haulisch L., 1968. i.m.,8.o.) A Paizs név tulajdonképpen a Hild félreértett fordításából -Schild - született meg. Goebel Jenő bátyjától vette át a Paizs művésznév használatát. 1926-tól nyomtatásban is megjelenik, először mint Goebel Paizs Jenő (ld. 54. jegyzet), majd véglegesen a Paizs Goebel forma rögzül. 1928 után következetesen Paizs Goebel néven szignálja képeit a festő. Paizs Ödön, mikor az egyre erősödő német befolyás miatt 1938-ban Goebel név alatt jelentették meg írását az újságban, hivatalosan és magyarosított Pajzs Ödön névre. 8 Hann F., i.m. 9.0. Paál László fái, grafika lappang, első repr.: Itt vannak az újak Színházi Élet 1925. szept. 2026. XV. évf. 38.sz.52.o. kiállítva: XXXII. Csoportkiállítás, Ernst Múzeum, 1925. szept., kat. 130. (rajz) Paál László fái nemcsak Goebel, de Czimra életművében is feltűnnek ebben az időszakban. Czimra azonos című alkotásán azonos napszakban jelennek meg az ismerős körvonalú lombkoronák. Czimra Gyula: Paál László fái fa, olaj, 85x101 cm , J.j.l. Czimra Fontainebleau, MNG, Ltsz.: 88.3 T Ezúton is köszönetet mondok Mazányi Juditnak, hogy Czimra Gyula azonos című festményére figyelmemet felhívta, valamint hogy kérdéseivel, észrevételeivel mindvégig a tanulmány létrejöttét segítette. g Dombtanulmány, 1924 papír, olaj, 470x625 mm, J.j.l.E. Goebel 924 Dombtanulmány, mgt., ld. 5. kép 10 A tanulmányban közölt összes levél a hagyatékban található rendezetlenül. Paizs Goebel leveleiben csak elvétve használt központozást, a könnyebb érthetőség kedvéért a publikált részeknél ezt pótoltam. 11 Rauscher György (1902-1930) a Képzőművészeti Főiskolán Réti Istvánnak volt tanítványa. 1923-ban egy évet Olaszországban töltött, 1925-26-ban Párizsban dolgozott. Berlinben, majd Párizsban élt."... Rauscher nem tartozott egyetlen irányzathoz sem... vannak modernül előkelő képei, míg a többieken groteszkül átírja a formát, hogy lelkileg is jellemezhessen. Néha a szemeket növeszti meg sötéten, szuggesztív kifejezéssel és a szemöldököket rajzolja meg démonikusan, máskor maszkokká alakítja át az arcokat..."-írja Ybl Ervin A Nemzeti Szalon kiállítása c. cikkében (Budapesti Hírlap, 1935. okt. 27.) 12 Somogyi Árpád beszélgetése Pajzs Ödön nyugalmazott hírlapíróval Paizs Goebel Jenőről, kézirat, 2.O., MDK-C-II-74. 13 Az egyik párizsi lapon, mely Rodin Balsac - emlékművét ábrázolja, Réti Istvánnak címezve a Szépművészeti Akadémiára ez a néhány, félbehagyott sor áll: "Kedves Mester! Szerencsésen megérkeztem Párizsba..." A bécsi lapot épp Párizsba küldik az ott-tartózkodó Goebelnek (1925. ápr. 25.) A levelezőlap Rembrandt Imádkozó öregember c. képét ábrázolja (Galerie Harrach, Wien megjelöléssel). Úgy tűnik, érdemes idézni néhány sort a lapról:"... most részben viszonzásul küldöm ezt a képet (t.i. a Rembrandt-reprodukciót), amit ittlétekor valószínűleg nem látott. Mi egy hétre jöttünk ide az Epreskertből..." Sajnos az aláírás bizonytalan olvasatú, de nyilván Goebel egyik főiskolai hallgatótársa írta e sorokat. Valószínű tehát, hogy Goebel Párizsba menet valamennyi időt Bécsben is eltöltött, hisz erre hivatkozik a levelezőlap írója. Ugyanakkor dr. Ajtay Miklós a Párizsi Magyar Akadémia Könyvtára által 1927-ben megjelent l.sz. Tanulmánykötetében a Párizsban dolgozó magyar művészek között Goebel Jenőt úgy mutatja be, mint aki Bécsben (!) , Párizsban és Nagybányán tanult. A bécsi tartózkodásra és/vagy tanulóidőre egyelőre semmilyen más adat nem utal. Ugyanígy nyitott kérdés Drezda, ahol személyesen is járhatott, vagy Varga Albert révén, esetleg antikvár úton kerültek hozzá a drezdai levelezőlapok. 14 A Párizsi levelezőlapok a következő művészek munkáit ábrázolják: Botticelli (3db), Carrière (1 db), Delacroix (1 db), Dürer (1), Goya (1), Greco (2), Holbein (1), Leonardo (9), Michelangelo (7), Millet (4), Rembrandt (10), Rodin (9), Tintoretto (1). További hét lap Drezdából származik: Giorgione