Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő (1896–1944) (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1996)

(3), Grosse (l), Palma Vecchio (2) Veronese (1). " Haulisch L., i.m., 9.o. Festő és modell, 1922 papír, tus, 150x238 mm. J.j.l. Goebel Jenő 922, hagy. tul., Id. 1. kép (A hagyatéli tulajdon megjelölés a család különböző tagjainál található művekre vonatkozik.) A kompozíció érdekes párhuzamaként említhető Szőnyi István ezidőtájt készült, hasonlóan kisméretű tusfestménye. A képen drapéria előtt egy fekvő, könyöklő aktmodell látható szemből. A kép előterében baloldalt a nézőnek háttal egy másik aktmodell ül, jobbjával gyümölcsöstálat nyújt a fekvő figura felé. Szőnyi István: Aktok drapéria előtt, 1920-as évek eleje papír, lav. tus, 157x238 mm, J.n., Szőnyi Emlékmúzeum, Zebegény, Ltsz.: 74.33.1 16 Vénusz, olaj, 1924. Műcsarnok, Tavaszi tárlat, kat., 18. o. Vénusz és Adonisz, 1922 vászon, olaj, 58x73 cm , J.j.l. Goebel 922. BÁV 35. képaukció, 1974. dec, kat. 208. sz. tétel, jelenleg lappang. 17 Léda a hattyúval, 1925 k. papír, lavírozott tus, 700x500 mm, J.n., hagy.tul. ld. 6. kép Három álló és egy fekvő nőalak hattyúval, 1925 k. (valószínűleg a Léda-sorozatból) papír, lavírozott tus, 495x700 mm, J.n., hagy.tul. Danaé (?), 1925 papír, lav. tus vagy diófapác, J.b.l. Goebel Paris 925, lappang A hagyatéki anyagban fennmaradt 13x18 cm-es fekete-fehér fotóról ismert kép. A kép hátoldalán megjegyzés: "Goebel Jenő 1925, címe: Léda... Az érdekes újság szám." leírás: Fekvő akt. Jobb karját fején nyugtatja. A kép bal felső sarkából, felhők mögül fénysugár hull az ágyékára. A Lédára utaló hattyú nem szerepel a képen. 18 A már említett (ld. 17. jegyzet) Léda a hattyúval (1925 k.) kompozíció hasonló beállítást mutat, mint a húszas évek második felében készült Fekvő akt c. festmény, (falemez, olaj, 75x102 cm, J.n., hagy.tul.), ld. 7. kép 19 Az említett Tintoretto-kép reprodukciója a levelezőlap sorozatban is megtalálható. 20 Szt. Sebestyén (Önarckép), 1927 vászon, olaj, 100x81 cm. J.b.l. Goebel J. 927, MNG, Ltsz.: 92.3T, ld. 16. kép :| Szőnyi István: Akt, 1922 k. közölve: Kállai Ernő: új magyar piktúra 1900-1925 Gondolat, Bp., 1990.,97.o. 22 Festő és modell, 1929 vászon, olaj, 103x77 cm, J.j.l. Paizs Goebel 929., SzFM, Ltsz.: 84.12 23 Szőnyi István: Hegytetőn, 1925 vászon, olaj, 180x110cm, MNG, Ltsz.: 6081 24 Kállai E., i. m., 94.0. E festői irány képviselői még; Aba-Novák Vilmos, Pándi Lajos, Deli Antal, Korda Vince stb. 2

' ld. Szűcs György-Zwickl András: Jándi Dávid (1893-1944) in: Nagybánya, Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig, Mission Art Galéria, Miskolc, 1992., 139-150.O. Szűcs György - Zwickl András: Jándi Dávid Nagybánya Könyvek 4. MissionArt Galéria, Miskolc, 1994. 37, 38, 40. o., valamint Zwickl András: Nagybánya és az aktfestészet in: Nagybánya művészete, MNG, 1996. márc. 14-okt. 20. Kiállítás a nagybányai művésztelep 100. évfordulója alkalmából, kat. 257.,265.o. "... a Cézanne-féle hatás az ő festészetét úgy érzem, végig kísérte... de a kubizmusnak az eredményeit tulajdonképpen sose tudta magáévá tenni. Teljesen nem tudta. Emlékszem még a 30-as évekre: Picassóról, Braqueról, meg úgy emlékszem Matisseról is szó esett, meg ... Kislingről ... beszéltem, és engem bizony, ahogy ő szokta mondani (leintett) : á, te marha vagy, hülyeségeket beszélsz. Szóval egyáltalán nem tudta élvezni az olyan festészetet ahol a téri és formai problémák jutottak hangsúlyra ... Ezért gondolom azt, hogy a kubizmus eredményeit igazán a maga részére megszűrni nem tudta, nem is akarta ... talán nem is volt szüksége arra, hogy... ezekkel az eredményekkel éljen." Barcsay Jenő visszaemlékezése Paizs Goebel Jenőre, kézirat a Paizs Goebel-hagyatékban (töredékes, valószínűleg Haulisch Lenke interjúja alapján) 9, 10. o. E visszaemlékezéssel egybevágnak Goebel egyik Nagybányáról írt keltezetlen levelének egyszerre ironizáló és indulatos sorai: "...Küldeni nemigen lehet képeket, mert senki nem megy innét Pestre és még vastagon festek, ami bizony nem oly hamar szárad meg. De ha lesz alkalmam erre, légy nyugodt -írja bátyjának -, fogok küldeni. A kiállítások ne bosszantsanak, azok a marhák miért nem mondták meg, Neked K. Paizs úr Greco, Michelangelo, Leonardo ... nem volt kubista és így nem állunk vele szóba, nem, mink már ezen az irányon átestünk. Szegény háromszügyű(?) együgyű barmok! Tulajdonképpen mi a művészet? Aki saját önmagára hallgat nem lehet-e egyéniség? És ki hasonlít legjobban egymásra nem ők, mindahány nem ugyanazt csinálja? Köszönöm, nem kell nekem a moslék eledelből. Én úgy festek, ahogy akarok, és ahogyan érzek és tudok. Én mostmár csak erre az Emst múzeumi kiállításra szeretnék befutni." A főként Cézanne-ból és a kubizmusból merített tanulságokra Kállai Ernő hívja fel a figyelmet. Paizs Goebel Jenő gyűjteményes kiállítása Alkotás Művészház. 1943.nov. 7-17. kat., 7.o. Zwickl András: Neoklasszicizmus a húszas évek magyar festészetében, Ars Hungarica, 1993./2.,203.o. Az említett jellegzetességeken kívül az irányzat szinte valamennyi képviselőjéről elmondható, hogy ha különböző módon is, de munkáikon manierisztikusnak nevezhető vonások is megjelennek. Erre utal a már korábban említett Jánditanulmányok mellett Patkó és Korb esetében például P. Szűcs Julianna A római iskola c. 1987-ben megjelent kötetében. (Corvina, 38.o., 53. o.) Zwickl A., 1993, i.m., 208. o. Bajkay Éva: Uitz Béla, Képzőművészeti K., 1987., 8.0. Gauguin és Cézanne mellett Greco művészete ragadta meg leginkább Tihanyi Lajost is első franciaországi tartózkodása (1907) idején.(Ld. Tihanyi Lajos: Autobiographie,közölve: Erki Edit szerk., Bölöni György: Képek között, Budapest, 1967., 598.0., Dévényi Iván: Tihanyi Corvina Bp., 1968., 8.o.) Goebel és Tihanyi kapcsolatára a párizsi tanulmányút idejére vonatkozólag csak utalásszerű adatok vannak, a kapcsolat minőségére nehéz lenne ezekből következtetni. Kállai E., i.m., 94.o.