Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)

„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak

Nagykőrösön 1927-ben 12.000 tonna gyümölcs- és zöldségféle termett, melynek 90 %-a került budapesti és külföldi piacokra. (30,4 % saláta, 28,3 % uborka, 19,6 % alma, 10,9 % barack,) Az 1929-1933 közötti világgazdasági válság rendkívül hátrányosan érintette a mezőgazdasági termelést és értékesítést. A világválságot követően a Benedek-cég nagy erőfeszítéseket tett az európai piacok visszahódítására, s ebben Dezső Kázmér polgármester is hassonlóaan cselekdett. Benedek László szorgalmazta - ellentétben a helyben kedvelt sárgahüvelyű babbal - a zöldhüvelyű bab termesztését, amelynek német piacokon nagy kereslete mutatkozott (ezért nevezték ezt a fajtát „némöt" vagy „zsidó" babnak). Ugyancsak ő kezdeményezte az ízletes, és konzervipari feldolgozásra alkalmas léparadicsom, a „lucullus" fajta paradicsom termesztését is 1934-ben. A körösi saláta nem csak Bécsbe, Lengyelországba, de távoli Berlinbe is eljutott a kereskedő által rendszeresített, saját találmányának tekinthető vasúti hűtővagonokban. A körösi pulyka szállítmányok legfőbb célterülete Anglia maradt továbbra is. A világgazdasági válság jelenségeként jutott hatalomra 1933-ban Hitler Németországban, s a nácizmus fenyegető árnya Magyarország felé is terjeszkedett. Magyarországon 1937-ben alkották meg az első zsidótörvényt, amelyet 1939-ben követett a második, 1941ben a harmadik, amelyek célja volt a zsidók kiszorítása a magyar gazdaságból és közéletből. A zsidó kereskedők széleskörű európai üzleti tevékenysége megszűnt, elsorvadtak a piacok. A náci Németország kirobbantotta 1939-ben a második világháborút, s ezzel végleg megpecsételődött Nagykőrös gazdasági másodvirágzásának kora. Magyarország fokozatosan rákényszerült a hadigazdálkodásra, elsorvadtak külföldi piacai. Dezső Kázmér polgármestersége idején jelentős eredmények születtek a kultúra különböző területein. Nagy gondot fordítottak a gazdaképzésre (arany- és ezüstkalászos gazda tanfolyamok): téli gazdasági iskolát szerveztek a Kálmán-högy elején (helyén ma a kórház