Novák László Ferenc: „Hej, Nagykőrös híres város…” (Az Arany János Múzeum Kiállítási Monográfiái 4. Nagykőrös, 2008)
„HEJ, NAGYKŐRÖS HÍRES VÁROS...!" - A két háború közötti időszak
áll). Rendszeresen rendeztek gazdasági kiállításokat a Cifrakertben, amelyek egyben fontos kulturális események is voltak A Téli Gazdasági Iskola, a város őstermelő társadalma, valamint az iparosok mutatták be termesztvényeiket és mutatós készítményeiket. A kiállítások nagy propagandát kaptak (pl. Dezső Kázmér felkérésére Erdei Ferenc is népszerűsítette a várost a rádióban, fővárosi lapokban), ezért is válhattak népszerűvé, mint jelentős rendezvények (a MÁV is biztosított kedvezményt az ide történő utazáshoz). Ezek sorában kiemelkedő volt az 1937-es „Arany Napok" rendezvénysorozat. A mezőgazdaság másik fontos ága az állattenyésztés erőteljesen belterjessé vált. Nagykőrös nem rendelkezett már olyan tágas pusztákkal, ahol lehetőség adódott volna a külterjes körülmények közötti, nagyobb arányú jószágtartásra. A feltört és kiosztott pusztai és legelő földek, a teret hódított tanyai gazdálkodás az istállózott, intenzív, belterjes mezőgazdasági fejlődés irányába hatott. Csupán az érdekesség kedvéért mutatjuk be azt a mezőgazdasági kimutatást, amelyik a XIX. századra, a XX. század első felére vonatkoztatva reprezentálja a jószágtartás szerkezetét Nagykőrösön: ÉV SZARVASMARHA LÓ JUH db db db 1805 2.933 1.358 2.388 1828 1.665 1.019 2.425 1845 1.364 1.148 2.144 1871 4.775 1.650 16.413 1895 7.404 3.097 1.418 1911 6.833 3.727 1.112 1935 5.390 3.896 223 A szarvasmarha tenyésztés - az ingadozás ellenére - viszonylag egyenletes szintet mutat. Nem csupán a tejtermelés, hús, hanem az igázás tekintetében is fontos volt a marha. Jóllehet a nagyobb pa-