Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: A Galga-mente néprajzáról - „Galga vize szép csendesen kanyarog... " Egy kistáj néprajzi jellemzői

ő szava törvény volt és ő képviselte a családot a különböző vagyoni, gazdasági, üzleti és közéleti ügyekben. A nagycsalád nem ritkán 18-20 tagot számlált, több generáció élt tehát egy fedél alatt. Belakták a ház szinte minden zugát: a családfő feleségével és az unokákkal a szobában élte mindennapjait. A fiatal asszonyok, eladósorban lévő lányok a kamrában háltak, a legények és a fiatal nős férfiak az istállóban. A férfiak feladata volt a mezei munka, szántás, vetés, aratás, kaszálás, cséplés, a lovakkal, ökrökkel bánás, fuvarozás, favágás. Az asszonyok közül valaki, legtöbbször a családfő felesége volt a gazdaasszony. Ő irányította a ház körüli munkákat, rendet tartott a fehérnép között. Az asszonyokra hárult a főzés, gyermeknevelés, piacozás, mosás, takarítás, kisebb háziállatokkal való törődés (baromfi) feladata. Az asszonynép csak a nagyobb mezei munkákban segédkezett: szénagyűjtéskor, aratáskor és szüret idején. Télen szőttek, fontak. Szántás az Ikladi domboldalban A szövés-fonás eszközkészlete — az állandó kiállítás részlete