Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: A Galga-mente néprajzáról - „Galga vize szép csendesen kanyarog... " Egy kistáj néprajzi jellemzői

Mit eredményezett ez a családszervezet? Mindenekelőtt biztosította a hagyomány rétegeinek egymásra épülését: a családfőtől sajátították el a fiúk, férfiak a gazdaság vezetésének fortélyait, itt tanulták meg a munkafolyamatok csínját-bínját. Ez a beletanulás intézménye, ami elég hosszadalmas folyamat volt, nem ritkán 10-15 évig tartott. A lányok anyjuk mellett tanultak meg főzni, varrni, hímezni, szőni és fonni. Pest megye nyelvi és kulturális sokszínűsége az épített környezetre vonatkozóan nem tükröződik nemzetiségi bontásban, az itt álló lakóházak ugyanis a házvidékek és az átmeneti zónák szerint tagolódnak. A lakóházak nagysága és díszítettsége a mindenkori vagyoni állapot függvénye volt. A gazdasor, zsellérsor, vagy szegénysor házai és lakóik között tetten érhető a törekvés a módosabbak utánzására, aminek következménye, hogy a homlokzatok és oromzatok kiképzése sok hasonlóságot mutatott, vagyis egységes utcaképek jöttek ikladi utcakép a két vüágháború közötti időből létre. A törekvő igyekezetet a 18. század végén, 19- század elején megalakuló„szépítő bizottság"-ok

4 és a helyi építési szabályrendeletek sokasága is ebbe az irányba terelte, formálva egyben a közízlést. A túlnépesedett északi országrészekből érkező lakosság az északi házterületen ekkor még nagyobbrészt fából, boronafalas lakóházakat épített, majd az erdők fogyásával megjelentek a favázas sövényházak, később a kőfalak és délfelé haladva a Galga vonalához közelítve már a sár- vályog- és tömésfalak kerültek túlsúlyba.

5 A Galga mente egy átmeneti zóna a két nagy házvidék között.6 A 18. századi újbóli benépesedéskor erre a területre még lenyúlt az északi házvidék építőkultúrája, de már a 18-19. század fordulóján köztes területté, érintkező övezetté vált és a 19. század közepétől, majd a kiegyezést követően mind gyorsabb üteművé lett az alföldi házterület felől érkező hatások átvétele és közvetítése északi irányba. A kistáj népi építészete két nagy házvidék peremterületén helyezkedik el: északról a palóc házvidék, míg délről az alföldi házvidék érintkező peremte4 Galgóczy 1876-1877. 5 Barabás 1987. 171-172. 6 Vö.: H. Csukás 1988. 30-31.