Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)
Klamár Zoltán: A társadalmi tagolódás formanyelve, a viselet- Néprajzi konferencia a Petőfi Múzeumban
A TÁRSADALMI TAGOLÓDÁS FORMANYELVE, A VISELET Néprajzi konferencia a Petőfi Múzeumban Múzeumi Füzetek 45. Egy múzeum életében fontosak a tudományos konferenciák, hiszen a műhelymunka, a tudományos együttgondolkodás lehetőségét biztosítják az ott dolgozók és a szélesebb szakmai körök számára. 1996. augusztus 15-én, Korkes Zsuzsa szervezésében sor került a Viselet és történelem - viselet és jel című tanácskozásra, melyen tizenhárom előadó vett részt. A szervező az elhangzott előadások írásos változatait begyűjtve kötetet szerkesztett. A könyv a Múzeumi Füzetek sorozat 45. darabjaként, 1996-ban jelent meg Aszódon. A megjelent anyag két nagy egységre bontható. A történeti néprajz módszerével végzett kutató-elemző tanulmányok a levéltári forrásokat vallatták és a végrendeletekben, hagyatéki leltárakban megjelenő viseletdarabok alapján rekonstruálták egy kor viseletkultúráját. A katonai egyenruhák hatását egy tanulmány tárta fel, míg egy kistáj, a Jászság viseletét levéltári és régészeti anyag segítségével rajzolta meg az előadó. A tanulmányok egy másik része a recens anyagot vizsgálta, kiegészítve a vizsgálódást az adatközlői emlékezettel és korabeli fotókkal. A kötet indító tanulmányában Horváth József a 17. századi győri végrendeletek viselettörténeti adalékait tekintette át. Mint írja: a „XVII. század első felében keletkezett testamentumok közül 549 darabot leltünk fel eddig a győri levéltárakban: közülük e dolgozat adatgyűjtésének lezárásáig 386 forrást sikerült jelen témánk szempontjából vizsgálat alá vennünk". A végrendeletek közül 525 magyar nyelvű. Az áttekintett 386 iratból 235 tartalmazott viselettel kapcsolatos adatot. Az elemzés során a szerző külön kitért a női és férfi viseletdarabokra és azok anyagára, majd az öröklés rendjéről is közöl adatokat. S. Balázs Lívia szintén a 17. századi győri hagyatéki leltárak anyagát tárta fel, de ő Oppaka György végrendeletét és hagyatéki leltárát vizsgálta. A végrendelkező városi bíró volt és házassága révén a leggazdagabb győriek egyike. A gazdag hagyaték 70 viseleti darabból és 27 ékszerből áll.