Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Asztalos Tamás: A Petőfi Múzeum mint tudományos műhely

A PETŐFI MÚZEUM MINT TUDOMÁNYOS MŰHELY Egy kistáj, egy mikrorégió, egy régészetileg, helytörténetileg, etnográfiailag hozzávetőlegesen körülhatárolható és meghatározható terület leírása elsősorban az ott élők, ott munkálkodók, a helyben alkotók, értéket teremtők feladata. A Petőfi Múzeum gyűjtőterülete - Acsa, Püspökhatvan, Galgagyörk, Galgamácsa, Váckisújfalu, Vácegres, Iklad, Domony, Aszód, Kartal, Verség, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Tura, Zsámbok, Vácszentlászló, Valkó, Dány bel- és külterülete - mind régészetileg, mind helytörténetileg, mind pedig etnográfiailag jól, viszonylag kompakt egészként megragadható. Ez a terület, a földrajzi megfogalmazását tekintve, a Fölső- és az Alsó-Galga-völgye, néprajzi megfogalmazása szerint pedig a Galga mente. A Petőfi Múzeum létrejöttét megelőzően e területről szinte semmilyen tudományos írás, szinte semmilyen publikáció, szakirodalom nem jelent meg. A régészet tekintetében voltak bizonyos tudományos előzmények, s a föld mélyén őrzött leletek, elsősorban helyük ismeretlensége okán, megőrződtek. A hely történelme, mint a magyar történelem egyik szelete, így alapjának alkotórésze, a helytörténész szemével vizsgálva, már sokkal hányatottabb sorsra tekint vissza. Léteztek ugyan a különböző levéltári, illetve helyben föllelhető források, amelyek az országunkat sújtó I. világháborúban, s az azt követő kommünben, a II. világháborúban, majd a kommunista pusztításban nagy számban megsemmisültek. A Galga-völgye történelmének rekonstruálása, megírása komoly, egyben szép feladatot jelentett, s igazából a forrásbázis hiányossága miatt, jelent mind a mai napig. Megint más a Galga mente néprajzi leírásának kérdése, ugyanis a Petőfi Múzeum megalakulásakor, a paraszti kultúra, a falu, igaz már sérülten, a diktatúra polarizáló hatása következtében deformálódottan, de mégis létezett. Még éltek azok az emberek, akiknek köszönhetően a Galga mente népi kultúrája a szakmuzeológus számára pontosan leírható volt. A minisztérium a Petőfi Múzeumot három szakág, a régészet, a (helytörténet és a néprajz területén látta el gyűjtő, megőrző és feldolgozó feladattal. Az épület, ahol a múzeum megnyílt, Petőfi egykori iskolájának adott otthont, így irodalomtörténeti emlékhely. Kezdettől fogva adva van hát az a tudományos pálya, az a meghatározott irány, amelyen a múzeum mindenkori munkatársainak haladniuk kell. Felületesen tekintve a feladatra, tulajdonképpen nem is tűnik nehéznek; igaz, ha elmélyedtebben vizsgáljuk a problémát, már egészen más képet mutat. A múzeumi munkának csupán egy szelete a fölhalmozott tudományos ismeretek közzététele, megjelentetése.