Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Asztalos Tamás: Műemlékek, műemlékvédelem - A Petőfi Múzeum szerepe a Galga-völgy műemlékvédelmében, az énekek megőrzésében, új értékek teremtésében

A PETŐFI MÚZEUM SZEREPE A GALGA-VÖLGY MŰEMLÉKVÉDELMÉBEN, AZ ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSÉBEN, ÚJ ÉRTÉKEK TEREMTÉSÉBEN Műemlékvédelem A rendszerváltozást követően a viszonylag jól megfogalmazható egységet (Fölső- és Alsó-Galga-völgy) a választókerületek és a megszülető kistérségek bizonyos értelemben átstrukturálták, így csökkentve annak a kohéziónak az erejét, ami ezt megelőzően Aszód központiságát és a terület integritását, kistáji egységét jellemezte. Mindazonáltal az is igaz, hogy a Petőfi Múzeum sohasem rendelkezett műemlékvédelmi felügyeleti hatáskörrel, de mint területi múzeum, folyamatosan figyelemmel kísérte a gyűjtőterület műemlékeinek állapotát, s jelezte az országos szakhatóságnak, ha nem kívánatos történéseket tapasztalt. Általános értelemben a helyi műemlékvédelem érvényesítését három fő dolog akadályozza; az egyik a rombolás, ami jelentkezhet akár háború és mindenfajta fizikai megsemmisüléssel járó összeütközés képében, vagy egyszerűbb formájában, a céltalan vandalizmusban, a másik a tudatlanság, a harmadik pedig a föllazult erkölcs. A megnevezett tényezők nyilván egymással ok-okozati összefüggésben állnak. Nehézzé a pénztelenség, az állami illetve a helyi hivatali és az egyéni érdektelenség, valamint a különböző fölösleges megkötések tehetik. Megvalósulásának alapja az egészséges patriotizmus, a globális gondolkodással párosuló lokális cselekvés, valamint a kitartó, önzetlen munka. Szerencsés esetben az akadályból és a nehézségből kevesebb, a megvalósítást segítő tényezőkből több van. Az összefoglalóban fölsorolt esetekben ilyen szerencsés módon rendeződtek a dolgok, s így az értékmentő, értékteremtő munka minden nyűge, nehézsége ellenére megvalósulhatott. A régi-új értékek tovább őrzése, mondhatni utógondozása azonban már egy másik kérdés, amit annak érdekében, hogy a rehabilitációra fordított energia, pénz, lelkesedés ne vesszen kárba, még tanulnunk kell. Az ácsai Prónay-kastély kerti kútjának megmentése Dr. Patay Pál régésztől tudjuk, aki rokoni kapcsolatban állt a Prónay-családdal, hogy a díszkutat 1941-43 között hozatta az egyik Prónay báró a Dunántúlról. A kút így nem volt szerves része az eredeti kastély-komplexumnak. A kommunista rendszerben a kastélyban katonai vegyvédelmi rak-