Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Asztalos Tamás: A Petőfi Múzeum saját rendezésű képző-, ipar és fotóművészeti kiállításai Aszódon

Asztalos Tamás, Odler Zsolt, Dr. Fedinecz Atanáz, Dr. Simon László és Ladócsy László az „Öcsi és a szolarizáció" című kiállítás megnyitó ünnepségén A saját rendezésű képzőművészeti kiállítások száma az első két évtizedben igen alacsony volt, majd ez a szám minden évtizedben nagyjából megduplázódott. A tárlatok számának ilyen mértékű emelkedését a múzeumi kollektíva létszámának növekedésével, valamint a múzeum kiállítóterének folyamatos növekedésével magyarázhatjuk. A múzeumi munka megnövekedésével és strukturáltságával párhuzamosan a szakmai strukturáltság és a létszám is gyarapodott az intézményben, ami folyamatosan és fokozatosan többrétegű szakmunka elvégzését tette lehetővé. A képzőművészeti kiállítások számának emelkedésével is mérhető az az egyre bővülő szakmai munka, amely a Petőfi Múzeumban fél évszázadon keresztül folyt, s csupán az utóbbi év átszervezését és leépítését követően torpant meg, remélhetőleg csak átmenetileg. A saját rendezésű képzőművészeti kiállítások elemzéséből következően megállapítható, hogy az évtizedek során a Petőfi Múzeum egyre inkább betöltötte azt a szerepet, amely egy területi múzeumtól szakmailag a gyűjtés-megőrzés-nyilvántartás-restaurálás-publikálás mellett, a bemutatás terén is elvárható.