Asztalos Tamás szerk.: Ötvenéve az aszódi Petőfi Sándor Múzeum (Múzeumi Füzetek 54. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre -Aszód, 2008)

Klamár Zoltán: A Galga-mente néprajzáról - Festők, fafaragók, hímzők, írók... Népművészek a Galga mentén

Szobrai a paraszti népélet alakjait mutatják és azokét az iparosokét, akik szervesen kapcsolódtak az általa ábrázolt világhoz. Figurái lényegre törően egyszerűek, mellőznek minden felesleges díszítést. Erősek, kemények alakjai. Olyan embereket faragott fába, akik az élet árnyoldalát ismerték. Favágói, kovácsai, szőlőtaposói, de még „falusi madonnái" is dacosak, ahogy a vallásos témájú alkotásai is nélkülözik az áhítatot: szikárak, szálkásak, mint maga a megmunkált-faragott anyag. Reitmayer József (1912-1980) Reitmayer József Zalaszentgróton született és 1959ben költözött az Isaszeghez közeli Szentgyörgypusztára. Eredeti foglalkozása cipész, de sokféle munkába kényszerítette az élet: kisiparosként és gyári munkásként éppúgy kereste a kenyerét, mint napszámosként vagy játékkészítőként. Dolgos életének vége felé paraszti munkát végzett az isaszegi termelőszövetkezetben. Nyugdíjba vonulása után, 1972-ben kezdett el faragni. „Szobrai egy hajdanvolt népi életformát idéznek, azért, hogy lássák: »hogyan éltünk, hogyan küzdöttünk«. Paraszt- és kézműves figuráit csaknem mindig szerszámmal a kézben vagy munka közben ábrázol3 Kerékgyártó 1980. hogy mit akar, mit dolgozik.« Szobraira nem a naiv művészet harmonikus állapotszerűsége jellemző" - írta alkotásairól Kerékgyártó Istvánt ja. »Egy embernek az elgondolásához mondta - hozzátartozik a szerszám, az,