Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)
Rusvay Tibor: A százéves jubileum jegyében
Rusvay Tibor A SZÁZÉVES JUBILEUM JEGYÉBEN* A Váci Múzeumi Egyesület vezetőségében 1986-ban bekövetkezett változás után a titkári tisztségre dr. Rusvay Tibort választották meg, és most először az újjáalakulás óta visszatért a Tragor Ignác vezetése alatt működő egyesületi hagyományokhoz mind a múzeum, mind az egyesület: nem a mindenkori múzeumigazgató, hanem az intézmény külső tagja lett a titkár. Olyan körülmények között kezdhette meg tevékenységét, amelyeket a múzeum vezetői a legelőzékenyebben biztosítottak, ám a felügyeleti hatóság, Vác Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya gyanakvással fogadott. Ez utóbbinak ismeretlen volt az egyesület története, alapítóinak szándéka és működése, 1896-tól az erőszakos megszüntetéséig a városban betöltött kulturális és társadalmi szerepe. A város akkori tanácselnöke „gittegyletnek" nevezte az egyesületet. Dr. Dercsényi Dezső, az egyesület elnöke művészettörténeti kutatásaival lévén elfoglalva, tekintélyével nagy mértékben a nehézségek mindennapi leküzdésében támogatta a múzeumot és az egyesületet egyaránt, de a helyi hivatalos plénummal nem volt közvetlen kapcsolata. Dercsényi Dezső Az egyesület elsőrendű feladata volt - és ma is az - a múzeumban folyó munka megismertetése és támogatása. Az első évben 1 folytatódott a Ráduly Emil, Kővári Klára és Zomborka Márta igazgatása alatt álló múzeum keretében igen jól működő és nagy érdeklődéssel várt és megtartott előadás-sorozat. Ezen alkalmakkor alakult ki az egyesületi mag, amely mindvégig kitart a munka megszervezésében és lebonyolításában. Taglétszáma meghaladta a háromszázat, s reményt keltő volt az érdeklődés a rendezvények iránt. Most már kirándulásokat is lehetett szervezni, amelyek a tagságnak éppen a legérdeklődőbb támogatóit részesítették művészeti és társas élményben. A titkár maga mögött érezhette a múzeum dolgozóinak feltétlen támogatását, és nagy segítséget nyújtott a szervező munkában Zomborka Márta igazgató, Újvári Mária restaurátor és Ráduly Emil muzeológus, aki ugyanebben az időszakban már a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársa volt. Főképpen az ő érdemük, hogy neves előadók jelentek meg Vácon, a kirándulások valóban élményszerűek voltak. Egyesületi kirándulás, Gönc-Széphalom, Kazinczy-emlékmű Nehezebb volt az egyesületi kiadványok ügye. Az egyesület önálló kiadóként nem tervezhetett, az anyagi helyzete csupán a kirándulók költségtámogatását, a postaköltség fedezését engedhette meg. 1986-ban 25 ezer forinttal gazdálkodhatott a vezetőség, hiszen egészen 1995-ig évi negyven forint volt a tagsági díj. Már Ráduly Emil megszervezte az egyesületi hírszolgáltatást 1980-ban, amelyet Múzeumi Tájékoztató címmel kaptak meg a tagok, majd bővebb tartalommal a titkár szerkesztésében, a helybeli szövőgyár 2 támogatásával jelent meg A Látó, a Váci Múzeumi Egyesület tájékoztatója 1988-ban. A Váci Hírlappal, a Naszály folyóirattal jó kapcsolatot tartott fenn az egyesület; mindenkor készségesen közölték értesítéseinket, cikkeinket, vitairatainkat. A helybeli középiskolákkal nem tudott azonban a vezetőség zöld ágra jutni: megmozdíthatatlan tömb volt a tanulóifjúság, de a tanárok sem érdeklődtek az egyesület munkája iránt. Erezhető volt, hogy a váci iskolalátogatók zömét a vidékiek alkották, akiket semmi sem fűzött össze Vác városával, hagyományaival, történetével. A tanárok elenyésző része váci, így a nagy többség közömbös volt. A katolikus és a protestáns egyházak ekkor még sajátosan függő helyzetben lévén, tartózkodóan fogadták az egyesületet, kivéve dr. Bánk József érsek-püspököt, dr. Varga Lajost, a püspöki levéltár igazgatóját és Csuka Tamás református lelkészt, akik személyes példájukkal, anyagi támogatásukkal az egyesület mellé álltak. Igen alapos tanácsaikkal segítették a vezetőséget dr. Petróczi Sándor teológiai tanár és Hörömpő Gergely, a váci református gyülekezet nyugalmazott vezető lelkésze. A Városi Könyvtár igazgatója, Weisz Gábor, valamint a Levéltár vezetője, dr. Horváth Ferenc az előadások helyi-