Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)

Rusvay Tibor: A százéves jubileum jegyében

ségét biztosították, de vezetőségi tagként is jelentős segítséget nyújtottak. A városi közgyűléseken elnök­ségi tagként dr. Molnár Lajos képviselte az érdekein­ket és a saját hatáskörében járult hozzá időnkénti problémák megoldásához. Az Alapszabályban jelzett Esztétikai Bizottsággal az egyesület nem vette fel a kapcsolatot, mert nem létezett, annál inkább Philipp Frigyes városi főépítésszel, aki a közéletet javítani akarók primus motorja lévén, az egyesület hűséges pártolójává vált. 1987 júliusában nagy veszteség érte az egyesüle­tet: elhunyt Dercsényi Dezső professzor, a magyar művészettörténeti kutatások kiváló szakértője, Her­der-díjas, Kossuth-díjas tudós, a Váci Múzeumi Egye­sület elnöke. Ami Vácon művészettörténeti érték volt, először az ő közreműködésével vált országosan is­mertté. Munkássága felöleli a magyar világ legneveze­tesebb emlékeinek bemutatását, elemzését és népsze­rűsítését. Az egyesület elnöksége a tagság támogatá­sával felkérte dr. Gánti Tibort, a Természet Világa fő­szerkesztőjét, hogy vállalja el az elnöki tisztséget, amelyet elfogadott, és megválasztásáért köszönetet mondott az egyesület közgyűlésének. Az 1987. no­vember 15-i közgyűlés az egyesület tiszteletbeli tagja­ivá választotta Dombay Sándor nyugalmazott városi főmérnököt, dr. Miklós Zsuzsa és dr. Tettamanti Sarol­ta archeológusokat, Jakus Lajos történészt, Ráduly Emil muzeológust és Tóth Dezső megyei főépítészt. A Váci Városszépítő Egyesülettel való kollaboráció keretében a Középvárosi temető jeles múltú halottjai­nak a sírgondozása csak átmeneti jellegű volt, mert a város vezetősége mind a mai napig nem tudta meg­szervezni a munkálatokat, a sírok biztosítását, s a van­dal pusztítások igen nagy kárt és szégyent jelentenek ma is. A Tragor Ignác-mellszobor restaurálása is befeje­ződött, a művelődési ház mellett felállított emlékművet 1988-ban dr. Rusvay Tibor avatta fel. Az egyesület ve­zetősége úgy vélte, elérkezett a múzeum névváltozta­tásának az aktuális pillanata, s ezért javasolta, hogy a Tragor Ignác Múzeum nevet vegye fel. Az engedélyt megkapván 1989 óta viseli a múzeum legnagyobb al­kotójának nevét. 1988-1989 rendkívül fontos évek az Egyesület működésének történetében. Az Egyesület javasolta először Vác régi, eredeti címerének visszaállítását és az utcanév-revíziót. Javasolta a kórház névváltoztatá­sát: dr. Jávorszky Ödön váci sebész főorvos emléke­zetének megörökítéseképpen vegye fel a nevét a gyó­gyító intézmény. A kórházban felállított, majd pártuta­sításra levett Jávorszky-emléktábla újra való ünnepé­lyes felavatását, a II. világháborús hősi emlékmű felál­lítását, Lipovniczky László és Végh Dezső váci festő­művészek emléktábláinak elhelyezését. Megszervezte és felavatta a Pikéthy Tibor emlékét hirdető márvány­táblát, emlékezésül a város zeneszerzőjére. Sólyom Károly történészre és zeneesztétára 1988-ban Dr. Se­rif Bastav ankarai, Dr. Gergely János párizsi, dr. Kapitánfy István budapesti egyetemi tanárok részvéte­lével, előadásaival emlékezett az egyesület. ugyanebben az évben vetette fel Zomborka Márta igazgató a múzeum új épületének kérdését, amelyhez a város új tanácselnöke, dr. Bóth János támogatását is megnyerte. Ebben az időszakban a városi tanáccsal való kapcsolat normalizálódott, ami nagyrészt a ta­nácselnöknek és a múzeumigazgatónak volt köszön­hető, mivel az egyesület titkára nem találta meg a kö­zös hangot. 3 Már-már úgy tűnt, hogy a volt Nagypré­posti palota megszerzésével elindul a nagy mű, rövi­desen meglesz az új múzeum, de akadályok álltak az építkezés útjába és ezért új helyet jelöltek ki az építke­zésre. A szerb templom 4 udvarában letették az alap­követ 1995-ben, de a múzeum ma sem áll. üjvári István elnökségi tag javaslatára megindultak a Váci Füzetek kiadásához szükséges előkészületek, és az első szám 1992-ben Rusvay Tibor - Varga Lajos: A XVII. század eleji Vác történetének egyik forrása cím­mel megjelenhetett kilenc évi késés után. 5 A Váci Könyvek sorozata már 1983-ban beindult: a város tör­ténetének, a régészetnek, a néprajznak tárháza ez a gyűjtemény, méltó a száz éves egyesülethez. 6 Egyesületi kirándulás, Graz A Tragor Ignác Emlékérem megalapításával és adományozásával az egyesület új hagyományt terem­tett. Az emlékérmet a múzeumért és az egyesületért legtöbbet dolgozó pártolók kapták és kapják. Megtisz­telő és kitüntető jelképként pedig dr. Kosáry Domo­kos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és dr. Ruzsicska Béla nyugalmazott váci orvos azért kapták, mert mindketten az egyesület minden fórumán jelesen képviselték a múzeum ügyét. (Ruzsicska Béla a város egészségügyi irányításában, a gyógyító intézmények szervezésében elöljáró szerepet vállalt.) 1989. november 14-én a Pest Megyei Bíróság nyil­vántartásba vette és bevezette az egyesületet. 7 1989­ben új időket, nagyobb lehetőségeket, a nyílt és bur­kolt elnyomás alóli felszabadulást remélve az egyesü­let előtt megnyíltnak vélt távlatok igézetében kezdett el dolgozni az egyesület vezetősége. Az utolsó két év­ben már érződött a gittegylet-címke megbélyegző hangoztatásának megszűnte, a város vezetőségével is ésszerű meggondolások alapján konszenzus jött létre. Annál nagyobb csalódást okozott a politikai-gazdasá­gi változások közepette egyre inkább nyomasztó álta­lános válság, amelynek következményeitől az egyesü-

Next

/
Thumbnails
Contents