Zomborka Márta - Forró Katalin szerk.: Tanulmányok a váci múzeum múltjából (A Tragor Ignác Múzeum Közleményei. Váci Könyvek 10. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Vác, 2007)
Forró Katalin: Álmok, tervek, múzeumépületek
újból felvessék a kultúrpalota építésének tervét. Még tíz évnek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy a nagyközönség előtt megnyissa kapuit a kultúrpalota. 8 A múzeumépítéshez szükséges összeg egy részét rendkívüli segélyként a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége biztosította. A céltámogatás elnyerésének feltétele a megfelelő színvonalú muzeológiai munka volt. A csak építkezésre és belső berendezésre fordítható államsegély összege 9000-150 000 korona között mozgott. Az elnyerhető összeg a költségek felére terjedhetett ki. A nagyobb összegeket arányosan több év alatt fizették ki. A VME 1904-ben pályázott az építésre fordítható államsegélyéért. A tervek és a költségvetés is készen volt. A Főfelügyelőség azonban pénzhiányra hivatkozva elutasította a pályázatot. A támogatás elmaradásának valódi okát egy későbbi levélben fogalmazták meg. Mivel az Egyesület sem a várostól, sem a vármegyétől nem kapott biztosítékot arra, hogy a segélyen felüli, s azzal azonos mértékű - 18.000 korona - összeggel támogatja az építkezést, a Főfelügyelőség az ügyet függőben hagyta. 9 Az állandó helyiség megszerzéséért folytatott küzdelmek - a Múzeum Egyesület jegyzőkönyvei s a korabeli sajtó tanúsága szerint - központi problémának számítottak, s így viszonylag jól nyomon követhetőek. A múzeumalapítás gondolata a lapszerkesztő ifj. Varázséji Gusztáv és Freysinger Lajos közjegyző nevéhez köthető. 1881-ben kezdték meg a gyűjtést a leendő múzeum számára. A részben Varázséji és Szinte Gábor vezette ásatásokból, részben a váciak és környékbeliek lelkes felajánlásaiból összegyűlt jelentős mennyiségű, ám heterogén összetételű gyűjteményt átmenetileg a Váczi Közlöny szerkesztőségében - Varázséji volt a lap szerkesztője! -, Varázséji lakásán és Freysinger Lajosnál helyezték el. Varázséji halálával a gyűjtemény sorsa bizonytalanná vált. 1887 júliusában sikerült megnyerni Csávolszky József kanonokot, aki alkalmasnak tűnt a múzeumszervezés folytatására. Iskolaszéki elnöki pozícióját felhasználva helyet szerzett az ekkor Freysinger Lajos lakásán őrzött Varázséji-gyűjteménynek. A múzeum számára a középvárosi iskola tanácstermét szemelték ki. 10 Egy látogatható kiállítás terve fogalmazódott meg a bizottság tagjaiban. Első lépésként tárlók készíttetését határozták el. A hiányzó pénzösszeg előteremtésére irodalmi előadásokat szerveztek, amelynek bevételét fordították volna erre a célra. A munka azonban a tárgyak lajstromba vételénél elakadt, s a középvárosi iskola terme csak raktárként funkcionált. Mégy évvel később, 1891-ben, a Vácott megrendezésre kerülő megyei gazdasági kiállítás adott ötletet egy kapcsolódó régészeti- és műkiállítás szervezésére. A felhívásra összegyűlt, s a már meglévő tárgyak mennyisége miatt nagyobb helyiséget kellett keresni. A kiállítást a Miklós téri leányiskola négy emeleti termében rendezték meg - szintén Csávolszky iskolaszéki elnöki pozícióját felhasználva - azzal a nem titkolt céllal, hogy „nem csekély mértékben fogja fokozni közönségünk érdeklődését a múzeum ügye iránt..."i 1 Az érdeklődés fokozására azonban még éveket kellett várni. 1894. február 24-én a Váci Hírlap vezércikkben foglalkozott az alakulófélben lévő múzeum egylettel. Bauer Mihály rajztanár fellépése a múzeumi gondolatot új tartalommal töltötte meg. Felismerte, hogy korábbi elképzelése, egy önálló iparrajziskola felállítása Vácott lehetetlen, ezért olyan szövetségest keresett, amelynek céljai valamilyen módon összekapcsolhatók az övével. A régészeti bizottság számára - amely ekkor csak egyike volt Vác vegetáló egyesületeinek - is jól jött a vérfrissítés. Annál is inkább, mert Bauer kidolgozott alapszabály-tervezettel, s egy, az akkori körülmények között a gyűjtemény elhelyezése szempontjából igen kedvező ajánlattal állt elő. Tabán utca 22-es szám alatti - ma Tabán u. 28. - házának egy helyiségét ajánlotta fel a múzeum számára. A Váci Hírlap július 12-i száma így írt: „A múzeum egylet helyisége elkészült. Bauer Mihály rajztanár, ki a Tabán utcai Morlin-féle házat megvette, ezen házat költséget és fáradtságot nem kímélve oly szerű stílusban mint a hanzavárosok kereskedőházai készültek, felépítette, és ezen ma már tetszetős külsőt nyert háznak a Tabán-utcára néző részében az ó anglikán templomok motívumainak alkalmazásával a múzeumegylet tárgyai befogadására szánt helyiség is fel lett építve." Az új alapszabály szerint a vezetési struktúra is módosult. A múzeum egylet elnöke is a régi bizottsági elnök, Csávolszky József lett, azonban a vezetés kétpólusúvá vált azáltal, hogy egy múzeumigazgatói státuszt is létrehoztak. A múzeum igazgatója Bauer Mihály lett. Igaz ugyan, hogy hatáskörét szűkre szabták, s különösen anyagi kérdések tekintetében volt megkötve a keze, szerepét és befolyását mégis növelte az a tény, hogy saját házában adott helyet a múzeum gyűjteményének, megoldva ezzel a több mint két évtizede húzódó helyiség-problémákat. A múzeum „ott a Duna-parton, abban a középkori várban (...) mely, ha akarom: földszintes, ha akarom két emeletes" 12 egy, a Duna felé erősen lejtős telken állt a Hegyes torony tőszomszédságában. Nem véletlen hát, hogy Bauert foglalkoztatta a Hegyes múzeummá alakításának terve. Először az 1897. november 21-i választmányi ülésen állt elő indítványával, mely szerint az igazságügy minisztertől a Hegyest múzeumegyleti helyiség céljára kellene kérvényezni. A terv támogatókra talált, s egy négytagú bizottságot jelöltek ki Bauer Mihály mellett dr. Kiss József, Zsigmond János és Tragor Ignác volt a bizottság tagja - amelynek feladata a kérvénynek a címzetthez való mielőbbi eljuttatása volt. 13 Később Bauer átdolgozta az emlékiratot, s az átdolgozott változatot küldték el. Addig is, míg a válasz megérkezik, a Tabán utcai egyleti helyiség külső megjelöléséről hozott határozatot a választmány 1897. december 23-i ülése. Bauer igazgató számára 15 forintot utaltak ki „MÚZEUM" feliratú márványtábla elkészíttetésére. A kiállítás 1898. február 27-én vasárnap nyílt meg, egy ünnepélyes közgyűlést követően. A látogatási időt délelőtt 10-12 és délután 2-5 óra között határozták meg. A megnyi-