Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

Ezerkilencszáznegyvenkilenc

Kíváncsian várjuk, hogy fog menni a verkli. Én remélem, hogy későbben nem kell majd ennyit nyüzsögnie Apunak. Közben bent volt az üzletben is, kihozta az oda írt levelet és az akvarellt, ami még jobban tetszik neki, mint a Colosseum. Azt mondta, hogy könynyedebben van csinálva. [...] Örülünk, hogy egyszer Ti is megint mondén életet éltetek egy kicsit. Nagyon érdekes lehetett ott a bárbeli társaságot megfigyelni. Moore úgy látszik tényleg egy angyal; igazán szép tőle, hogy ami tőle tellett megpróbálta a Sándorral is. Utóbbi, azt hiszem, nem tudja úgy az olyan apró dolgokat, mint beutazási engedély és munkavállalási engedély, mint a Vince. Ö csak röpköd ide-oda a felhők felett és amikor leszáll, mindenki hasra esik előtte. [...] Na, csau, befejezem, mert Apu utazik be most este és vállalta, hogy bedobja a levelet. Minden jót kíván és Mindkettőtöket sokszor csókol Anyu Szőnyiné, géppel írva, leltári szám: 2006.56.1. 56. Zebegény, 1949. október 16. Édes Zsuzsókám, kösz szépen ma kapott leveledet; nem is mertem remélni, hogy ma jön. [...] A Selinkó látogatás szerencsésen lezajlott. Tegnap rendesen kitakarítottuk a lakást, úgy hogy mise után csak áttörülgettem mindent, azután kikevertem a kuglófot, megpucoltam a késeket, amelyek ismeretlen oknál fogva a fiókban mindig foltosak lesznek. A pincében összeválogattam egy tálra való körtét és almát, ezeket piros vadszőlő leveleken szépen elrendeztem. Részben még ebéd előtt meg is terítettem, megdaráltam a kávét stb. Fél háromra készen voltam minden előkészülettel s fél négykor megállt az autó a ház előtt. A páter nővéréről kisült, hogy mikor életemben egyszer Selinkóéknál feketéztem, találkoztam már vele, csak nem tudtam akkor, hogy kicsoda. Harminc körüli fiatal, csinos lány, nagyon divatos és fess. Lerakták a kabátjaikat és felmentünk a dombra az általuk jól ismert Szőnyi témát természetben is megnézni. Roppant élvezték a jó levegőt, a nagy csendet és békességet, ami Zebegényben van. Mikor lement a nap lejöttünk és meguzsonnáztunk. Még itt is beszélgettünk egy kicsit, azután útnak indultak s Aput is magukkal vitték, akinek a holnapi első iskolanapra reggelre bent kell lenni. Az öreg most két osztályt fog tanítani, az egyikben lesz tíz freskó növendéke, a másikban tíz, aki táblaképhez alakrajzot tanul. Ezek már mind felsőbb évesek lehetnek csak. Hogy kik lesznek, azt nem tudja, mert megszűnt a tanárválasztási lehetőség s az iroda osztja szét a