Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszáznegyvenkilenc
Most még egyre hívom fel a figyelmedet. A vízfestésnél elv az, hogy a fehéret a papír adja s így a fedő fehéret nem használják. Azonban ha a fehéret nem a fehér előadásához, hanem a színkeverésnél használjuk, úgy sokkal nagyobb mértékben kiterjeszthetjük színskálánkat. Mert ha például krapplakkot 160 egészen hígan, rózsaszínt akarván elérni, felfested egy tiszta papírra s utána melléje odafestesz, ugyanolyan hígan, de egy kis fehérrel kevert krapplakkot, majd meglátod, hogy mind a kettő rózsaszín, de teljesen más minőségű színt ad. A fehérrel kevert mindig levegősebb, nincs benne az az élénkség, valami megtört harmóniát ad. S ez áll jóformán minden színre. Tehát ezzel feliokozhatja az ember az előtérben lévő tárgyak színerejét, ott nem alkalmazva a fehéret, míg a háttérnek levegővel való átitatódását a fehér alkalmazásával jobban el lehet érni. Persze ezt egyáltalán ne sűrűn használjad, tehát nem fedőfesték módjára, hanem épp oly hígan, mint ahogy azt az akvarellnél használjuk általában, csak egy csöppnyi fehér hozzákeverésével törjük meg a szín erejét. Kerestem egy római fényképet, hogy ezeket a dolgokat egy remekművön megmutathassam, de bizony a remekmű nem sikerült, azonban ennek ellenére elküldöm, hátha profitálsz belőle valamit. Mondtam is anyunak, hogy a Tied jobb, mint az enyém. Ha pedig múzeumba kerülsz, keressed meg Guardi 161 dolgait, ő a velencei vedutákat festette s a kisméretű, vázlatszerű dolgai között vannak gyönyörűek, azokból sokat lehet tanulni. A nagy képei emlékeztetnek Canalettora 162 , azokat azonban én nem szeretem. Persze ezek olajjal vannak festve, úgy hogy nem technikailag, hanem inkább leifogásban tanulságosak. Pá, pá, éljen a haza! Csókol benneteket Apu Szőnyiné, Szőnyi géppel írva, leltári szám: 2006.55.1. 1949. október 9. Edes Mamikán és Apu, itt volt Korda Sándor Rómában, de persze mi nem tudtunk beszélni vele. Szerda este Matyi telefonált Moore-nak, ő a Grand Hotelben volt és azt mondta, menjünk mi is oda azonnal, mert ott van Sándor és hátha sikerül vele szót váltani. Mi őrülten elkezdtünk kapkodni, Matyi megborot160. krapplakk: a vörös festékek másik fajtája 161. FRANCESCO GUARDI (1712-1793) velencei festő, legismertebbek vedutái, városképei. 162. ANTONIO CANALETTO (1697-1768) a velencei városképfestés úttörő mestere volt, ő hatott Guardira.
