Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)
Ezerkilencszáznegyvenkilenc
A Szőnyi István által készített szerszám ta rte, mely a Szőnyi István Emlékmúzeum állandó kiállításán látható A levélben említett faragott keret, melyet ma is őriznek a Szőnyi István Emlékmúzeumban leissence szerű,emellett ímlékeztető cfiszitó e.lera< Szőnyiné rajza a faragott keretről nünket is, mert attól féltünk, hogy valami pletykát csinált valaki, s némi neheztelés van. így már reményteljesebben nézünk a továbbiak elé. [...] Apu nagy fúrás-faragásban van két nap óta, mert megint kispekulált magának valami praktikusat a műtermébe. Két deszkából csinál az összes szerszámainak olyan állványt a falra, amelyiken minden egyes darabnak ki van vágva a megfelelő nagyságú hely. Így könnyebb megtalálni, mint a skatulyában és nem rontják egymás élét. Múltkor elfelejtettem megírni, hogy beállított a szobi klozett pucolónk és fura, bicskával faragott képfámákat kínált eladásra. Vettünk tőle egy érdekes, kettős darabot, Mundi vágott bele üveget és Apu beletett két színes levlap reprodukciót, két szentet Fra Angelicotól. A fülkébe akasztottuk fel, szemben az őzikével. Ha megmarad, száz év múlva majd törhetik a fejüket a régiségesek, hogy micsoda stílus és munka ez a keret. Van benne valami reneszánszszerű, amellett székely református fejfára emlékeztető díszítő elemek is. [...] Roppant örülünk a jó híreknek, de ha valami újabb balhé lenne is, csak írjátok meg továbbra is becsületesen, mert mi nem is annyira azon izgultunk, hogy mi lesz, mint azon, hogy ti mennyire betropectek lehettek. Már csak ezért is őszinte leveleket kérünk továbbra is, mert ha azután valahogy utólag sül ki valami letagadás, akkor mindig rosszat fogunk képzelni, ha jót is írtok. [...] Pá,pá csókollak mindkettőtöket Anyu Szőnyiné, géppel írva, leltári szám: 2006.43.1. 44Zebegény, 1949. szeptember 5. Kedves Fixi és Faxt! Tekintve, hogy némileg elültek a viharok s nyugodtabb széljárás mellett vitorláztok, aktuálisnak tartom, mint gondos atya, a jövővel is foglalkozni. Óvatos duhaj előre néz, látja már, mint forgatják a „nagy" filmet FixiFaxiék. Tehát, találkoztam honunk nagy filmesével Gertler Viktorral 120 , kivel együtt vagyok a Művészeti Tanács nevezetű, örök agóniában szenvedő testületben. Megkérdeztem tőle, hogy ismeri-e Balázs Béla' 21 filmkönyve120. GERTLER VIKTOR (1901-1969) filmrendező, főiskolai tanár. Pályafutása színészként indult, 1927—33 között Berlinben, Bécsben, Párizsban, Londonban dolgozort, 1933ban hazatért. Ali. világháború idején külföldön tartózkodott. Az 1948-ban államosított Hunnia Filmgyár első igazgatója volt. Számos népszerű filmet rendezett. 121. BALÁZS BÉLA (1884-1949) kölrő, forgatókönyvíró, filmesztéta, ő írta Bartók Béla: Csodálatos mandarin és A Kékszakállú herceg várának forgatókönyvét. Az 1924-es A látható ember és az 1930-as A film szelleme című, eredetileg németül írt, úrtörő jelentőségű filmesztétikai műveit magyarul a Gondolar Kiadó jelentette meg 1984-ben.
