Köpöczi Rózsa szerk.: Levelek otthonról. Szőnyi István és Bartóky Melinda levelei Szőnyi Zsuzsához és Triznya Mátyáshoz (1949–1960) (PMMI kiadványai - Kiállítási katalógusok 29. (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2009)

Ezerkilencszáznegyvenkilenc

odamentem bemutatkozni és aztán odaköltöztünk. Sajnos én nem soká voltam ott, mert szeptember elején a Gyártó egy újabb betegséget sütött ki, méghozzá „endo carditis lentát"

116

. A Pólónak is ez a betegsége volt és 6 hónapig feküdt kórházban. Szeptember 6-án a mentők bevittek a Poliklinikára, nagyon rosszul éreztem magam.

117 Szőnyi Zsuzsa II. naplója, 8.0., leltári szám: 2006.502.1. 43Zebegény, 1949. szeptember 4. Edes Zsuzsókám, ma kaptuk meg a levlapot az új címmel és sietünk is oda írni. /Faludi/ Bélát nem találtam meg, nincs idekint. Még ma írok neki Pestre s megkérem, hogy ha ő nem tud senkihez ajánlólevelet adni, úgy beszéljen Sík Sándorral

118

, aki azt hiszem Nagypapával /Bartóky József/

119 együtt volt a Kisfaludy Társaságban, sőt úgy emlékezem, Nagypapa ajánlotta őt tagnak. Bélának megírom a címeteket, hogy egyenesen oda mehessen a levél. /Korda/ Vince bácsi levele s Moore kedvessége nagyon megnyugtatott ben116. Szívbelhártya gyulladás, mely folyamatos lázzal jár, és nagyon hosszadalmasan gyógyírharó. 117. „Szüleinknek soha nem írtunk a betegségemről, mivel segíteni úgysem tudtak volna, aggodalmat pedig nem akartunk okozni nekik. Éppen elég csapás érte őket Péter öcsém halála miatt 1945-ben... A látszat fenntartása érdekében minden héten továbbra is beszámoltam az eseményekről, írásra és olvasásra bőven volt időm a kórházban. Fantasztikus leírásokat küldtem szüleinknek Róma szépségeiről. Matyi végigimádkozta a templomokat, délután meg moziba ment, hogy én megírhassam szüleinknek egy-egy film történetét. Matyi szállította a híreket, igyekezett mesélni a portréfistésröl és a római élet zajlásáról. " SZŐNYI ZSUZSA: Római terasz, Korrárs Kiadó 2006. 33. o. 118. SÍK SÁNDOR (1889—1963) költő, irodalomtudós, piarista tanár, nemzetközi hírű hitszónok, írásait számos idegen nyelvre lefordították. 1948-tól őt nevezték ki a Piarista Rend magyarországi rendfőnökévé. 119. BARTÓKY JÓZSEF (1865—1928) író, földművelésügyi államtitkár, Szőnyi István apósa, aki az orosházi szolgabíróságból került Budapestre, később földművelésügyi államtitkár lett. Az 1900-as évek legelején vette meg a zebegényi kis házat nyaralónak. Ez ma a Szőnyi István Emlékmúzeum. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a zebegényi katolikus templom felépítésében. 53 éves korában nyugalomba vonult, ettől kezdve csak szépirodalommal foglalkozott. Több mint 20 kötete jelent meg, legjelentősebbek novellái. A Kisfaludy Társaság tagjai közé választotta 1922-ben, halála után Kosztolányi Dezső vette át helyét. 1930-ban, székfoglaló beszédében melegen méltatta elődje munkásságát. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Bartóky József, székfoglaló beszéd a Kisfaludy Társaságban 1930. november 5-én, KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Kortársak I., szerk.: Illyés Gyula, Bp. Nyugat 53. o.