Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925

közömbös a Barbizonban és környékén látottakkal szemben, ráadásul társainak mély tájképszeretete is hatást gyakorolhatott rá. Mint láttuk, Onódi rajongott Barbizonért, és Paizs Goebel fantáziáját is megmozgatta a táj gazdag vegetációja. Jeges Ernő eddig elkészült oeuvre-katalógusa alapján úgy tűnik, hogy az életműben kezdetben kisebb számban megtalálható tájkép'

6 Barbizon után majd Szentendrén nyert nagyobb hangsúlyt. / Az említett interjúból úgy tudjuk, hogy Jeges az első barbizoni nyár alatt hat képet festett. Amikor a franciaországi tanulmányútról megírja beszámolóját a Szinyei Merse Társaság számára, már harminc kint készült műről tesz említést.

37 Itt olvasható az a vallomás is, hogy nagyon sokáig nem tudott mit kezdeni a francia tájjal, túl színesnek tartotta: „Ezen a nyáron újra a barbizoni erdő mellett tartózkodtam - s az itt festett képeimet legközelebb bemutatom, bár nagyon nehezen barátkoztam meg a francia tájakkal."/ A művész 1940-ig lajstromot vezetett,'

8 amely eleinte a művek keletkezésének sorrendjében tartotta számon az eladásokat, később azonban az eladás és a mű készítési idejének megjelölése nélkül folytatódott. Ez a regiszter beszámol a barbizoni képek sorsáról: eszerint Jeges két barbizoni tájképét egy párizsi újságíró vásárolta meg, a Tájkép fával című alkotása szintén párizsi magántulajdonba került. Macherini tájképe Jeges hazatérte után hazai műgyűjtőé lett. Ugyanez a gyűjtő vásárolta meg azt a Barbizonban előkerült Paál László-rajzot, amelyet egy török kereskedő megbízásából Jeges Ernő értékesített Párizsban.

59 A fontainebleu-i Erdó'res^íeíet ugyanBarbizon il n'avait peint que six tableaux, c'était bien plutôt les compositions figuratives, surtout de grandes dimensions, qui l'intéressaient. / Il est vrai que ce furent avant tout les compositions figuratives qui retinrent son attention, ou qui plutôt lui assurèrent la reconnaissance : deux journaux français accueillirent quelques reproductions de nus dans leurs pages

32

. De nouveaux nus, des scènes bibliques et des portraits furent achevés à cette époque (l'esquisse du tableau intitulé lo, Judas, Naissance de Jésus, Portrait du Dr. Gyula Gesztesi, Portrait d'une femme russe, Portrait d'un petit garçon, Autoportrait avec barbe, Une histoire symbolique de l'amour)

33

.

} Les commentateurs du travail d'Ernô Jeges portèrent à tort une moindre attention à ses paysages, au profit de ses compositions figuratives, au sein desquelles ils mirent en valeur ses compositions à sujets religieux

34

. Mais les dernières théories élaborées, ou plutôt la petite monographie qui lui fut consacrée, démontrèrent que le paysage avait joué un rôle significatif dans sa vie créatrice, soit en tant que tel, soit comme arrière-plan de ses compositions à sujets religieux ou historiques

35

. Il est possible de supposer que le paysage acquît précisément là, à Barbizon, de l'importance pour lui, encore que Jeges n'en fut peut-être pas conscient, ce que peut inférer du moins son peu de loquacité au sujet de ses tableaux de Barbizon. Il est probable que Jeges ne resta pas indifférent à ce qu'il vit à Barbizon et dans ses environs, et le profond amour ressenti par ses camarades pour le paysage exerça par-dessus tout une influence sur lui. Comme nous l'avons vu, Onódi vénérait Barbizon, et la luxuriante végétation du paysage excitait aussi l'imagination de Paizs Goebel. D'après le catalogue des œuvres achevées à cette époque d'Ernô Jeges, il s'avère que les paysages, moins nombreux au début

36

, gagnèrent en proportion dans sa création artistique après Barbizon puis à Szentendre. / Nous savons d'après l'entretien mentionné ci-dessus que Jeges peivery little attention from the people who analyze his work, who have emphasized his figurai compositions and among them mostly his ecclesiastical works.

54 The later analyses and a short monograph on him, however, pointed out that the landscape too played an important role among his works either independently or as the background to his ecclesiastical or historical compositions.

33 It is presumable that the landscape became important to him here in Barbizon, although Jeges might not have realized it himself - at least his silence about the Barbizon pictures implies this. Nor, presumably, was Jeges indifferent to what he saw in Barbizon and its environs, and furthermore his fellow painters' deep love for the landscape might also have influenced him. As we have seen, | Onódi adored Barbizon, and Paizs Goebel's imagination was also captured by its profuse vegetation. On the basis of the new catalogue of Jeges's work, it seems that the landscape, which was less prominent in the early works,

36 received more emphasis after Barbizon when Jeges was in Szentendre. } We know from the above mentioned interview that Jeges painted six pictures in the first Barbizon summer. When he wrote his report to the Szinyei Merse Society about his studies in France, Jeges already mentioned thirty paintings made there.

57 Even here one can read his admission that he was puzzled by the French landscape for a long time. He found it too colourful: '1 was staying near the Barbizon forest again that summer. Next time I will show you the pictures I painted here, although it was only with great difficulty that I made friends Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923-1925 De Barbizon à Szentendre - Les artistes de Szentendre à Barbizon, 1923-1925 } From Barbizon to Szentendre - Artists from Szentendre in Barbizon, 1923 - 1925 95