Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925

Batthyány Gyula meghívására Deli Antal, Jeges Ernő, Pándy Lajos és Parobek Alajos dolgozott. Képeiken felértékelődött a helyi táj, környezet, életmód. Azok a fiatal művészek, akik franciaországi tanulmányútjuk során Barbizont útba ejtették, szintén ösztönzést kaphattak a településtől és környékétől a természet közvetlen megfigyelésére. Felfedezhették annak a nemzeti festészeti hagyo­mánynak az értékeit, amelyet a Barbizonban járt elődök, Munkácsy Mihály, de elsősorban Paál László művészete képviselt. / Nagybánya szellemisége az ott tanító nagybányai mesterek révén még közvet­len tapasztalatként hatott a szentendrei első generációra. Barbizon is élő hagyományként maradt a művészi köztudatban, hiszen a nagybányai művésztelepet kezdettől fogva „magyar Barbizon"­ként is emlegették a művészeti életben betöltött szerepének о köszönhetően. 9 / Évekkel később Jeges Ernő így emlékezett vissza: „Szentendrén megtaláltuk a magyar Barbizont". Valószínűleg ezen Nagybányát értette az akkori szóhasználatnak megfelelően, de az őket ért közvetlen benyomások révén Barbizonra is utalhatott, ahol olyan tájélményben részesültek, amelyet csak hasonló, erős impulzusokat adó környezetben találtak meg újra. Ezt nyújtotta nekik Szentendre. / Franciaországban, illetve Barbizonban Jeges Ernő és Paizs Goebel Jenő töltötte a legtöbb időt. Jeges került ki először, később Onódi Béla csatlakozott hozzá. Jeges még találko­zott Paizs Goebel Jenővel, sőt rövid ideig együtt laktak Barbizonban. Paizs Goebelhez utóbb Czimra Gyula társult, akivel nem sokkal később, 1929-ben újra találkozunk Szentendrén. / A jelen l'après-guerre, en dépit de son désenchantement, stimula chez les jeunes artistes tant leur recherche des valeurs traditionnelles que la formation de leur jugement. Leur attitude fut caractérisée par le res­pect des traditions et par une distanciation vis-à-vis des courants extrêmes de l'avant-garde./ Parmi les jeunes qui s'étaient regroupés autour d'lstván Szőnyi qui fut le tout premier membre de la jeune génération à remporter du succès, se trouvèrent Jenő Paizs Goebel ainsi qu'Ernő Jeges. Ce fut dans l'exécution au début des années vingt, de nus monumentaux qu'on put déceler la conception néo-classici­sante caractérisant le groupe de Szőnyi./ Parallèlement à la mise en valeur des effets plastiques des couleurs, surgirent également dans leurs œuvres les signes d'une nouvelle vision de la nature reprenant la peinture lyrique héritée de la tradition de Nagybánya. De ce point de и vue, on peut considérer la colonie d'artistes de Bicske où travaillèrent, sur l'invitation du comte Gyula Batthyány, Antal Deli, Ernő Jeges, Lajos Pándy et Alajos Parobek, comme un précédent important. Ils mirent en valeur dans leurs tableaux le paysage local, l'environnement, le mode de vie. Les jeunes artistes qui échouèrent à Barbizon au cours de leur voyage d'études en France, purent également recevoir du village et de ses alentours une incitation à l'observation directe de la nature. Et ils purent en même temps découvrir les valeurs de cette tradition picturale nationale que l'art de leurs prédécesseurs à Barbizon, Mihály Munkácsy, mais avant tout László Paál, avait incarnées./ L'esprit de Nagybánya transmis dans les enseignements de ses maîtres eut encore une influence directe sur la première génération de Szentendre. features of the new way of viewing nature, which accepted the lyrical visual quality of the Nagybánya tradition, also appeared in their works. An important antecedent in this respect was the 1921 Bicske artists' colony, where Antal Deli, Ernő Jeges, Lajos Pándy and Alajos Parobek had been invited to work by Count Gyula Batthyány. Their pictures pay tribute to the local landscape, envi­ronment and lifestyle. The young artists who visited Barbizon while they were studying in France might also have been inspired by the town and its surroundings to observe nature directly. They were also able to explore the values of the national painting tradi­tion represented by the works of their predecessors in Barbizon, Mihály Munkácsy and especially László Paál. / The first generation of Szentendre painters had direct experience of the spirit of Nagybánya through the Nagybánya masters teaching there. Barbizon also remained a living tradition in the art world as the Nagybánya artists' colony was, from the very beginning, called the Hungarian Barbizon, which reflected the role it played in Hungarian art 4 / As Ernő Jeges remembered years later, 'We found the Hungarian Barbizon in Szentendre'. He probably meant Nagybánya in accordance with the contemporary terminology; however, he might also have referred to Barbizon due to the direct impressions they had had there. They had had such a strong land­scape experience there, and they were only able to find it again in an environment that gave them similar, strong stimuli. Szentendre did this. / Ernő Jeges and Jenő Paizs Goebel spent the longest Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923-1925 89 De Barbizon à Szentendre - Les artistes de Szentendre à Barbizon, 1923-1925 j From Barbizon to Szentendre - Artists from Szentendre in Barbizon, 1923 - 1925

Next

/
Thumbnails
Contents