Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Boros Judit: Magyar–francia művészeti kapcsolatok a 19. században
A Julian Akadémián tanultak hosszabb-rövidebb ideig az 1896ban induló nagybányai művésztelep alapítói: Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János, Iványi Grünwald Béla, Csók István, illetve a kibontakozó magyar modernizmus olyan képviselői, mint Vaszary János vagy Fényes Adolf. További harminc olyan festő is, aki hagyományos életképek, portrék, adott esetben tájképek megfestésének technikáját sajátította el az iskolában. Köztük Bihari Sándor, Kunffy Lajos, Katona Nándor és mások. / A 19. századi magyarok közül, aktív és sikeres párizsi művészként egyedül Rippl-Rónai mérhető Munkácsyhoz. Az 1887-1901 között a francia fővárosban eltöltött másfél évtized nemcsak Rippl-Rónai, hanem a modern magyar festészet történetének is egyik kiemelkedő szakasza. 24 1890-91 fordulóján véglegesen maga mögött о hagyva a pályáját addig befolyásoló Munkácsyt, Rippl az első olyan magyar festő, aki a modernizmus egyik antinaturalista irányzatához, a Nabis-csoport szintetikus látásmódjához kapcsolódott. A posztimpresszionista festők (Cézanne, Van Gogh, Gauguin, Seurat és mások) és festői irányzatok az impresszionizmus nyelvi elemeinek felhasználásával a „a múzeumok festészetével" egyenrangú modernizmus megteremtését tűzték ki célul maguk elé. Ebben a folyamatban a Gauguin nevével fémjelzett Pont-Aven-i iskola, és a részben ebből kinövő Nabis-csoport jelentős szerepet játszott. Rippl-Rónai 1892-es első párizsi kiállításának jó fogadtatása szerepet játszhatott abban, hogy 1893 októberében meghívást kapott a Le Bare de Bouteville galéria Nabis-tárlatára. 76 Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon-sous le pinceau des Français et des Hongrois J В traditionnelle du tableau de genre, du portraits et le cas échéant, du paysage. Parmi eux Sándor Bihari, Lajos Kunffy et Nándor Katona. / Des Hongrois du XIX e siècle, seul Rippl-Rónai put se mesurer à Munkácsy comme artiste parisien actif à succès. Entre 1887 et 1901, la capitale française non seulement accueillit Rippl-Rónai pendant une quinzaine d'années 28 , mais constitua également l'une des périodes les plus riches de l'histoire de la peinture hongroise moderne. Au tournant des années 1890-91, laissant pour de bon derrière lui l'influence de Munkácsy qui avait jusque-là modelé sa carrière, Rippl fut le premier peintre hongrois à rallier l'un des courants antinaturaliste du modernisme, la conception synthétique du groupe des Nabis. Les peintres post-impressionnistes (Cézanne, Van Gogh, Gauguin, Seurat et d'autres) et les courants picturaux, en se servant des éléments stylistiques de l'impressionnisme, se fixèrent pour but de créer le modernisme qui concurrencerait « la peinture des musées ». L'école de Pont-Aven où brilla le nom de Gauguin, et le groupe des Nabis qui en sortit en partie, jouèrent un rôle considérable dans ce mouvement. Le bon accueil réservé à la première exposition parisienne en 1892 de Rippl-Rónai dut jouer un rôle dans l'invitation qu'il reçut en octobre 1883 à participer à l'exposition des Nabis dans la galerie de Le Bare de Bouteville. Mais la véritable percée se produisit au moment de l'exposition de Ma grand-mère au Salon National des Beaux-Arts en 1894. A la suite de quoi, il noua des liens avec le cercle de la Revue Blanche dirigée par Thadée Natanson et prépara les dessins du cahier synthétique-symboliste is ) Barbizon through French and Hungarian eyes and occasionally even correct their works. Furthermore, students at the Julian were always well informed about the art life in Paris and were the first to know about new exhibitions and the latest developments in painting. The. Nabis group, which József RipplRónai joined after having been at the Julian for only a couple of weeks, was also formed there around 1889. All the artists who founded the Nagybánya artists' colony in 1896 had studied at the Julian for various periods of time: Károly Ferenczy, István Réti, János Thorma, Béla Iványi Grünwald, István Csók as well as some representatives of the emerging Hungarian Modernism, such as János Vaszary or Adolf Fényes. The Julian was visited by yet another thirty or so Hungarian painters - including Sándor Bihari, Lajos Kunffy and Nándor Katona - who went there to acquire the techniques of traditional genre painting, portraits and landscapes./ Of the nineteenth century Hungarian artists, only Rippl-Rónai ranked on par with Munkácsy as a successful and established Parisian о painter. The fifteen years that Rippl-Rónai spent in the French capital between 1887 and 1901 turned out to be an outstanding period not only in the artist's career, but also in the history of modern Hungarian painting. 29 At the turn of 1890 and 1891 Rippl-Rónai finally broke with Munkácsy, who had up till then exerted great sway over his artistic development, and became the first Hungarian painter to join one of the anti-Naturalist movements of Modernism, the Nabis school of synthetic perception. Through the employment of the artistic vocabulary of Impressionism, the Postimpressionist painters (Cézanne, Van Gogh, Gauguin, Seurat and others) and art movements set themselves the goal of creating a modern art on a par with 'the painting of the museums'. In this process, the PontAven school, associated with Gauguin's name, and the Nabis group,
