Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Boros Judit: Magyar–francia művészeti kapcsolatok a 19. században

Az igazi áttörést azonban az Öreganyám 1894-es bemutatása jelentette a Salon Nationale des Beaux-Arts-ban. Ezt követően került kapcsolatba a Thadée Natanson vezette Revue Blanche körével és készítette el az Art Nouveau galériát működtető Samuel Bing megbízása nyomán a szimbolista-szintetista Les Vierges kötet rajzait, amelyekhez Georges Rodenbach belga költő írt verseket. Az Art Nouveau-nál rendezte második egyéni kiállítását is 1897-ben, ahol festmények és grafikai munkák mellett szőnyegeket is kiállított. 1901-ben hagyta el Párizst és költözött haza Kaposvárra. Francia kapcsolatai azonban még sokáig megmaradtak. / Bár a nagybányai művészkolónia, „a magyar Barbizon" alapításának gondolata Hollósy Simon nevéhez kapcsolódik, létrehozásában meghatározó szerepe a korábban említett Julián-tanítványoknak volt. Mint sikeres müncheni festő, Hollósy magániskolát nyitott, ahol a legszigorúbb naturalista elvek szerint folyt az oktatás. 1896-ban két korábbi tanítványa, Réti István és Thorma János javaslatára Nagybányára hozta iskoláját nyári gyakorlatra. A csoporthoz több, Münchenben élő festő is csatlakozott, köztük a nagybányai természetlátást meghatározó Ferenczy Károly. Útban Nagybánya felé a társaság rövid időre megállt Budapesten, ahol akkor éppen a millenniumi ünnepségek zajlottak. A reprezentatív képzőművészeti kiállításon hatalmas revelációként érte a fiatalokat Szinyei Merse Pál Majális című képe. A program megvolt, már csak a nagybányai táj, illetve a látványtól a plein air képig vezető alkotási folyamat és festői nyelvezet kimunkálása kellett Les Vierges que lui avait confié le propriétaire de la galerie Art Nouveau, Samuel Bing, et que le poète Georges Rodenbach mit en vers. Il organisa aussi en 1897 une deuxième exposition personnelle à l'Art Nouveau où il présenta, à côté de ses tableaux et de ses travaux graphiques, des tapis. En 1901, il quitta Paris et retourna s'installer dans sa ville natale, Kaposvár. Mais ses liens à la France se poursuivirent encore pendant longtemps./ Bien que la pensée de la fondation de la colonie d'artistes de Nagybánya, la « Barbizon hongroise », se rattache au nom de Simon Hollósy, ceux qui jouèrent un rôle décisif dans sa création furent les élèves de l'Académie Julian que nous avons déjà mentionnés. Hollósy, peintre à succès de Munich, ouvrit une école privée où l'enseignement était dispensé selon les principes naturalistes les plus rigoureux. En 1896, sur la suggestion de deux anciens élèves, István Réti et János Thorma, il installa l'école à Nagybánya pour sa pratique estivale. Le groupe fut rejoint par plusieurs peintres qui vivaient à Munich, parmi lesquels celui qui influença de façon décisive la conception de la nature de Nagybánya, Károly Ferenczy. Sur le chemin menant à Nagybánya, le groupe s'arrêta rapidement à Budapest, où les festivités du millenium battaient alors justement leur plein. A l'exposition représentative des Beaux-Arts, le tableau Féfe de Mai de Pál Szinyei Merse eut un puissant effet révélateur sur les jeunes artistes. Ils avaient déjà un programme, le paysage de Nagybánya seul, c'est-à-dire qu'ils avaient besoin d'un courant esthétique qui conduirait du spectacle au tableau en plein air ainsi que d'une élaboration d'un style which had partly grown out of it, played an extremely important role. The excellent reception of Rippl-Rónai's first exhibition in Paris in 1892 may have contributed to his invitation to take part in the Nabis exhibition held in the gallery of Le Bare de Bouteville in October 1983. The real breakthrough, however, came in 1894, when his composition entitled My Great Grandmother was first shown at the Salon Nationale des Beaux-Arts. He afterwards came into contact with the Revue Blanche circle led by Thandée Natanson and was commissioned by Samuel Bing, the manager of the Art Nouveau gallery, to produce the drawings for a Symbolist/ Synthetist volume entitled Les Vierges, which were accompanied by the poems of the Belgian lyricist Georges Rodenbach. His second one-man exhibition was also held in Art Nouveau in 1897. On this occasion, in addition to his paintings and drawings, he also showed his tapestry work. In 1901 he left Paris for good and moved back to Kaposvár. However, he kept alive his French connections for a considerable period thereafter. / Although the foundation of the Nagybánya artists' colony, otherwise known as the 'Hungarian Barbizon', was linked to Simon Hollósy's name, the earlier mentioned pupils of the Julian Academy also played a crucial role in it. As a painter who had earned quite a reputation in Munich, Hollósy set up his free school, where teaching was done according to the strictest principles of Naturalism. In 1896 he moved his school to Nagybánya for the summer season on the advice of two of his students, István Réti and János Thorma. Several of the painters living and working in Munich joined the group, including Károly Ferenczy, whose role in developing the distinctive artistic perception of the Nagybánya artists' colony was decisive. On their way to Nagybánya, the company had a brief stopover in Budapest, where Magyar-francia művészeti kapcsolatok a 19. században Les liens artistiques franco-hongrois au XIX' siècle j Interconnections between Hungarian and French Art in the Nineteenth Century