Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)
Tanulmányok - Catherine Horel: Franciaország és Magyarország a 19–20. század fordulóján: csodálat és értetlenség
húsz évvel később egészen más módszer segítségével érte el a céljait. Ebben az időben egyre kevesebb a magyarbarát francia, és a Loiseau által uralkodónak nevezett franciaországi befolyás valójában visszaszorulóban van. A meghiúsult magyar kölcsön ügye 16 és az 1906-os koalícióval létesítendő kapcsolatok kudarca az 1848-ból megmaradt szimpátia végszavát jelenti. / A franciák két világháború közötti magyarbarátságának több összetevője is van, noha központi eleme továbbra is a németellenesség. Ezt már Duboscq is megértette, és cserébe ő is relativizálja a magyarok franciabarátságát, miközben csípős megjegyzéseket tesz egyes utazók felületességére. „A magyarok németellenes érzelmei, amelyekről oly sokat hallunk Párizsban - és Budapesten is, még akkor is, ha csak átutazunk a városon - valójában csak a parasztok és egyes arisztokraták körében léteznek, ráadásul az előbbiek ellenszenve inkább az osztrákokra, mint a németekre irányul. Mondhatjuk tehát, hogy az iparból és a kereskedelemből élők, valamint a szabad foglalkozást űzők szimpatizálnak Németországgal? Korántsem; de amennyire vonzónak találják a francia életmód egyes jellegzetességeit, annyira értékelik Németországban a felfegyverzett, komoly nemzetet." / Duboscq 1913-ban megjelent könyvének végkövetkeztetése hangsúlyozza, hogy a szövetségesi viszonyokkal kapcsolatos ellentétek dacára Franciaországnak és az Osztrák-Magyar Monarchiának közös stratégiai érdekei vannak, különösen a Balkán-félszigeten és a török birodalom vonatkozásában. 17 Ausztria leválasztása Németországról Magyarország közreműködésével tehát hiú ábránd, szép álom, prunt hongrois 16 et l'incapacité de sceller des liens avec la coalition de 1906 viendront sonner le glas des sympathies héritées de 1848. / La magyarophilie française de l'entre-deux-guerres aura d'autres références, même si l'anti-germanisme en demeure la clé de voûte. Duboscq l'a compris et relativise en retour la francophilie hongroise, tout en lançant une pique contre la superfïcialité de certains voyageurs. « Les sentiments anti-allemands des Hongrois dont on entend parler à Paris - et à Budapest lorsqu'on ne fait que traverser la ville - aussi souvent que de leurs sentiments francophiles, n'existent en réalité que chez les paysans et chez beaucoup d'aristocrates, et encore chez les premiers cette aversion s'adresse-t-elle moins à l'Allemand qu'à l'Autrichien. Est-ce à dire que les gens qui vivent de l'industrie, du commerce ou d'une profession libérale éprouvent une réelle sympathie pour l'Allemagne? Nullement ; mais de même qu'ils sont séduits par certains attraits de la vie française, ils estiment au moins en l'Allemagne la nation forte par les armes et «sérieuse»». } Le livre de Duboscq paraît en 1913, sa conclusion souligne que malgré les antagonismes d'alliances qui existent entre elles, des intérêts communs de stratégie persistent entre la France et l'Autriche-Hongrie, notamment dans les Balkans et vis-à-vis de l'empire ottoman 17 . Espérer détacher l'Autriche de l'Allemagne par l'intermédiaire de la Hongrie est donc une vue de l'esprit, un doux rêve que certains caressent sans y croire vraiment comme Gonnard et d'autres observateurs. „En résumé, gardons-nous de l'illusion qu'ont certains d'entre nous, que le temps est proche où la Hongrie donnera le signal de la dislocation de la Triplice. (...) D'autre part l'alliance entre l'Allemagne dose of bad faith and a clear stench of anti-Semitism. Loiseau was himself a part of the Slavic lobby, which in 1898 had already penetrated numerous political circles, and which twenty years later would achieve its aims via a wholly different method. In this period, the number of French enthusiasts for Hungary is decreasing, and the influence that Loiseau portrays as dominant in France is actually declining. The failure of Hungarian efforts to borrow money from the French 16 and France's failure to affirm its ties with the Hungarian coalition government of 1906 sound the death knell for the sympathies inherited from 1848. / French enthusiasm for Hungary in the years between the world wars has other connotations, but anti-German sentiment remains the keystone. Duboscq understands this, and in the other direction, relativises Hungarian enthusiasm for France, while taking a jab at the superficiality of some travellers. The anti-German sentiments of the Hungarians, which one hears spoken of in Paris - and in Budapest whenever one so if much as crosses the city - as often as their Francophile sentiments, in reality exist only in the countryside and for many aristocrats, and in the case of the former, this aversion is directed less at Germans than at Austrians. Does this mean that people who live from industry, commerce, or a liberal profession feel a genuine sympathy for Germany? Not at all; but, while they are seduced by certain attractions of the French life, they also consider Germany to be a nation which is at least strong of arms and serious.' } The conclusion of Duboscq's book of 1913 emphasizes that, despite the opposing allegiances which divide them, common strategic interests persist between France and Austria-Hungary, particularly in the Balkans and in relation to the Ottoman Empire. 17 The hope of separating Austria from Germany via the intermediary of Hungary is a sweet fantasy, a Franciaország és Magyarország a 19-20. század fordulóján: csodálat és értetlenség La France et la Hongrie au tournant du xx e siècle: fascination et incompréhension } France and Hungary at the Turn of the Twentieth Century: Fascination and Misunderstanding 27
