Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925

látogatóit.

86 Mielőtt hazatért volna Budapestre, párizsi munkásságának elismeréseképpen műtermében felkereste a barbizoni művészek társaságának elnöke, és átadta neki a társaság tagsági igazolványát.

rt7 Párizs mellett minden bizonnyal az őszi budapesti kiállítások nyomán kibontakozó, szép hazai sikereknek is köszönhető, hogy 1925-ben a korszak méltán híres fotográfusa, Székely Aladár is készített néhány jellegzetes művészportrét a hazaérkező fiatal festőművészről.

88

/ Paizs Goebel a következő néhány évben a tér sajátos szerkezetességét és a konkrét látvány mögött felsejlő irracionalitást egyaránt láttatni képes festői eszköztár kidolgozásán fáradozott. Benyomásainak feldolgozásához, útkereső törekvéseinek kibontakoztatásához teret és hivatalos keretet az időközben létrejövő Szentendrei Művésztelep biztosított. A művésztelep »» 1926 júliusában megrendezett első kiállításának érdekes momentuma, hogy a csaknem az egész esztendőt Nagybányán töltő Paizs Goebel a szentendrei Városháza dísztermében is barbizoni képeit állította ki.

89 Bár a többi kiállító művész Szentendrén készült alkotásait gyakran cím szerint is megemlíti a korabeli sajtó, Paizs Goebel műveire vonatkozólag csak ennyi információt találunk. A Szentendrei Művésztelep második kiállításának katalógusában Rozgonyi Mihály, a festő Rozgonyi László bátyja kiemeli, hogy a bemutatkozó művészek: „minden irányban függetlenül a maguk útját járják, (...) a szépet a természetben keresik, melyet nem naturalista szemmel néznek, hanem sejtelmes szimbólumot értenek ki belőle és érzik a dolgok hétköznap feletti megnyilatkozását."

1

'" Ez a látvány 106 Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon-sous le pinceau des Français et des Hongrois } В lieue, Barbizon, qui apparaissent sur ses dessins exécutés soit au fusain soit à l'encre de chine, sont déjà des créations picturales. Dans tous, Ну a une sorte de dévouement fiévreux qui palpite. C'est le genre d'artiste qui ne fait rien à moitié, mais donne toute sa valeur à chacun de ses travaux. Il est certain que nous le retrouverons encore. »

85 Peu de temps après, à l'exposition du Salon National du KÉVE inaugurée à la fin du mois de novembre, la collection Paizs Goebel composée de 23 œuvres emmène les visiteurs du salon à Paris près de Fontainebleau, Barbizon, Alfortville et Charenton

86

. Le directeur de la Société des artistes de Barbizon alla trouver dans son atelier Paizs Goebel avant son retour à Budapest et lui transmit la carte de membre de la société, en gage de reconnaissance pour son travail parisien

87

. Outre Paris, on peut selon toute probabilité assurer qu'à la suite des expositions budapestoises de l'automne, le beau succès en émergence de Paizs Goebel au pays fut redevable aux quelques portraits d'artistes marquants de retour au pays pris en 1925 par le photographe à juste titre célèbre de l'époque, Aladár Székely

88

. / Pendant les quelques années qui suivirent, Paizs Goebel s'efforça d'élaborer un arsenal pictural capable de faire voir la structuration propre du lieu en même temps que l'irrationalité dissimulée derrière le paysage concret. La Colonie d'artistes de Szentendre qui venait d'être fondée lui assura entre-temps un lieu et un cadre officiel où élaborer son interprétation et épanouir sa quête pionnière. L'intérêt de la première exposition commandée de la colonie en juillet 1926 résida dans le fait que Paizs Goebel, qui avait passé presque toute une année à Nagybánya, exposa même ses tableaux de Barbizon dans la salle d'honneur de la mairie de Szentendre

89

. Quoique la presse contemporaine mentionnât aussi souvent dans ses titres les œuvres accomplies à Szentendre par les autres exposants, nous ne trouvons ce genre d'information qu'en rapport avec les œuvres de •bizon through French and Hungarian eyes artist portraits of the young painter arriving home in 1925.

m

J In the next few years Paizs Goebel was trying to create the artistic means to enable him to visualize both the specific way in which space is structured and the irrationality behind what is actually seen. The Szentendre Artists' Colony, which was formed in the meantime, provided him with the space and an official framework for processing his impressions and evolving his pioneering efforts. An interesting aspect of the artists' colony's first exhibition, organized in July 1926, is that Paizs Goebel, who spent almost the entire year in Nagybánya, exhibited his Barbizon pictures in the assembly hall in the Szentendre town hall.

89 Although the pictures of the other exhibiting artists, which were made in Szentendre, are often mentioned by title in the contemporary press, we find no information about Paizs Goebel's works. In the catalogue of the Szentendre Artists' Colony's second exhibition, о Mihály Rozgonyi, the painter László Rozgonyi's brother, emphasized that the exhibiting artists 'walk their own way in all directions, ... \T\hey look for beauty in nature, which they do not view with naturalistic eyes; rather they seize mysterious symbols from it and sense the not-everyday manifestation of things.'

90 That artistic approach aspiring to express the hidden, symbolic contents behind what is seen, however, was characteristic of the colony's painters in different ways and to different degrees. Between the two exhibitions in Szentendre in 1926, Paizs Goebel mostly exhibited his Paris, Barbizon, and Nagybánya landscapes at the National Salon and the Ernst Museum.

91 His paysage intime landscapes - as we mentioned in connection with the early studies were, in a certain sense, already psychographies at that time.