Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925

megjelölje. Ezidőtájt készülhetett az a szerepjátszó önportrékkal párhuzamba állítható művészfotó-sorozat is, amelyen az orosz nyakú inget viselő, lobogó hajú Paizs Goebel különféle gesztusok közben, akár egy korabeli némafilm hőse, a melankolikus, kétségekkel küszködő, töprengő művészalkat megjelenítésére törekedett (Goebel Jenő /-///., 1925 k.). Korabeli levelezéséből kitűnik, hogy festői érdeklődése ebben az időszakban a művészbarátságokat ábrázoló kompozíciók felé fordult. Az idegenben együtt élő festőkollégák számára egymás megörökítése az összetartozáson túl minden bizonnyal a modellhiányt is természetesen pótló lehetőségként mutatkozott. A korszak művészbarátságokat megörökítő jelentős kompozíciója Paizs Goebel Önarckép két festőbaráttal (1924 k.) című alkotása, amely ma Kemény Gyula gyűjteményé- о nek egyik reprezentatív darabja.

81 A festői habitus jellegzetes típusainak bemutatásán túl Paizs Goebelnek ez az önmagát barátai, Czimra Gyula és Varga Albert társaságában megjelenítő festménye a ruháját fázósan összehúzó egészalakos önportré által a művésziét szorongásteli magányával is szembesíti a nézőt. A művészbarátságok jellegzetes kompozíciótípusát továbbfejlesztő Kettős portré (1925 k.) - amely Varga Alberttel ábrázolja a művészt -,

82 Hans von Marées Önarckép Lenbach festőművésszel (1863) című alkotásával mutat rokonságot. Marées kettős képmását Werner Hofmann a maszkkal, illetve a halál figurájával kísért múvészönarcképek mellett a művészbarátokat ábrázoló jellegzetes 19. századi művek sorát elemezve, az egyik legtalányosabb 104 Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon- sous le pinceau des Français et des Hongrois ) B. jeune homme au regard pensif est à moitié plongé dans l'ombre

78

. L'autoportrait reflétant l'état d'âme du peintre, caractérisé comme « naturalisme expressif » par Ernő Kállai et dont la marque est obtenue par l'effet du puissant contraste ombre-lumière, représente avec une sincérité sans fard les moments de confrontation dans la vérité de l'examen de soi

79

. Le souvenir de l'époque de maturité de Barbizon est conservé par deux portraits de tendance romantique datant de 1925, qui asseyent comme outils d'auto-examen crédible la technique de l'aquarelle au pittoresque détendu, comme celle de l'huile devenue classique (Autoportrait, 1925 ; Autoportrait avec bouc, 1925)

80

. Dans le cas des deux autoportraits, le peintre trouva apparemment important de figurer également dans sa signature le nom de Barbizon, ce lieu signifiant tant de choses à ses yeux. On peut mettre en parallèle avec les autoportraits théâtraux de l'époque une série de photographies dans lesquelles Paizs Goebel, multipliant toute sorte de poses, cheveux flottants, vêtu d'une chemise à col russe, ou bien héros d'un film muet de la même époque, s'efforçait de représenter le tempérament mélancolique, contemplatif, en proie aux doutes de l'artiste. Il ressort de sa correspondance d'alors que son intérêt de peintre s'était tourné à cette époque vers les compositions représentant les amitiés entre artistes. Pour les peintres confrères vivant ensemble à l'étranger, s'immortaliser les uns les autres se révélait certainement être, au-delà de leur camaraderie, une possibilité aussi de combler naturellement le manque de modèle. ^Autoportrait avec deux amis peintres de Paizs Goebel (c. 1924) est une remarquable composition immortalisant les amitiés entre artistes de l'époque, aujourd'hui l'une des pièces eminentes de la collection de Gyula Kemény

8

'. Au-delà de la présentation des caractéristiques significatives de la mentalité du peintre, la peinture faisant apparaître Paizs Goebel, en compagnie de ses amis, Gyula lizon through French and Hungarian eyes meant so much to him. An art-photo series parallel to the role-playing self-portraits could also have been made around that time. Paizs Goebel can be seen in them wearing a shirt with a Russian collar; his hair is blowing in the wind and he's making different gestures. He is like the hero of a contemporary silent film, trying to portray the melancholic, meditative artist figure full of doubt (Goebel Jenő l-Ul, с 1925). It can be seen from his correspondence at the time that he took an interest in compositions depicting the friendship of artists in that period. Painting each other was a good way of strengthening the feeling of solidarity, and it probably offered the painters living abroad a natural solution for the lack of models. A significant composition of the period about friendship between artists is Paizs Goebel's Self-portrait with Two Painter Friends с 1924, which is now a distinguished piece in Gyula Kemény's collection.

81 In addition to depicting the painter's temperament, this self-portrait, which portrays Paizs Goebel in the о company of Gyula Czimra and Albert Varga, also confronts the viewer with the angst-ridden loneliness of the artist's existence with a full-body view of the artist's body as he pulls his clothes tightly around himself to ward off the cold. His Double Portrait с 1925, where he is depicted together with Albert Varga,

82 further develops the artists' friendship composition type. It bears relation to Hans von Marées' Self-portrait with Painter Lenbach (1863). In an analysis of self-portraits accompanied by a mask or death figure as well as a series of typical nineteenth century works depicting friends who were artists, Werner Hofmann called Marées's double image one of the most mysterious pictures of transience.

83 Paizs Goebel slightly turned the originally frontal setting. In his painting, though, the shared experience reflected on the two faces