Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925

pályatársát, amint a műtermében dolgozik (Paizs Goebel Jenő a műtermében, 1925).

7Л Egy évvel korábban pedig Czimra és Paizs Goebel mintha egymásról készített volna portrétanulmányt, meglepő hasonlatossággal - kalapban, felöltőben, szinte azonos kéztartással és háttérrel - jelennek meg egy-egy önarcképen (Czimra Gyula: Önarckép, 1924; Paizs Goebel Jenő: Önarckép, 1924).

77 / Paizs Goebel életművét végigkísérik szuggesztív önarcképei. A Barbizonban töltött időszak különlegessége, hogy az inspiráló tájélmény hatására született műveket számos, a festő lelki alkatát érzékeny módon megjelenítő önportré kísérte. A szubjektív hangulatokat közvetítő tájkép és önarckép egymást kiegészítve teremtette meg a lélekábrázolás különleges goebeli világát. Az 1924-25 táján, feltehetőleg már a francia tanulmányút során készült Csokornyakkendős önarcképen a tűnődő tekintetű fiatalember arca félig árnyékba borul.

78 A Kállai Ernő által „expresszív naturalizmusként" jellemzett festői szemléletmódot tükröző önportré az erőteljes fény-árnyék kontraszt hatására markáns vonásokat nyerve, kendőzetlen őszinteséggel jeleníti meg az önvizsgálat valósággal szembesítő pillanatait.

79 Az érett barbizoni időszak emlékét őrzi az a két 1925-ből származó, romantikus beállítású önportré, amely az oldott festőiségű akvarell-, illetve a klasszikussá vált olajtechnikát szintén a hiteles önvizsgálat eszközeként mutatja be (Önarckép, 1925; Önarckép pofaszakállal, 1925).

80 A festő láthatólag mindkét önportré esetében fontosnak érezte, hogy a szignatúrában a számára oly sokat jelentő helyszínt, Barbizont is journaux Magyar Művészet et Pesti Hírlap, le Pesti Napló diffusa également avec force éloges la nouvelle de l'exposition estivale. La conclusion du communiqué qui déclarait que Paizs Goebel « compte parmi ces talents de demain de l'art hongrois qui, loin de leur patrie, œuvrent pour la gloire de la culture hongroise », rattachait du même coup le succès du jeune artiste au cercle de la mission culturelle soutenue par l'Etat

73

. En mars de l'année suivante, Gyula Czimra exposa aussi dans la même galerie parisienne

74

. Parmi les œuvres de Czimra en figura un bon nombre représentant des vues des environs de la forêt de Fontainebleau, Barbizon, Alfortville, Macherin. L'amitié qui unissait Czimra et Paizs Goebel était à cette époque attestée par la grande similarité de leurs sujets et de leurs expériences

75

. Sur un dessin au fusain datant de 1925, Czimra immortalisa son confrère en train de travailler dans son atelier (Jenő Paizs Goebel dans son atelier, 1925)

76

. Or, un an auparavant, Czimra et Paizs Goebel avaient chacun présenté un autoportrait avec une stupéfiante ressemblance - coiffé d'un chapeau, о en pardessus, avec presque le même port de mains et le même arrièreplan - comme s'ils avaient exécuté une étude de portrait l'un sur l'autre (Gyula Czimra, Autoportrait, 1924 ; Jenő Paizs Goebel, Autoportrait, 1924).

77 / Les autoportraits suggestifs de Paizs Goebel l'accompagnèrent tout au long de sa création. Particularité de l'époque passée à Barbizon, la représentation de la nature spirituelle du peintre sur un mode sensible dans de nombreux autoportraits accompagna les œuvres nées de l'influence de l'expérience du paysage comme source d'inspiration. En se complétant l'un l'autre, le paysage diffusant les humeurs subjectives et l'autoportrait créèrent le monde particulier de la représentation de l'âme chez Goebel. Dans l'Autoportrait en nœud papillon, vraisemblablement déjà achevé pendant le voyage d'étude en France, au cours des années 1924-25, le visage du following year.

74 There were also several pictures among Czimra's works that represented the landscape of the Fontainebleau forest, Barbizon, Alfortville and Macherin. Many common themes and experiences prove Czimra's and Paizs Goebel's friendship in this period.

75 In 1925 Czimra made a charcoal drawing of his fellowpainter working in his studio Jenő Paizs Goebel in his Studio 1925.

76 One year earlier Czimra and Paizs Goebel made portrait studies of themselves. They appear stunningly similarly in their self-portraits, each wearing a hat and overcoat and each with almost the same hand-position and background (Gyula Czimra: Self-portrait 1924; Jenő Paizs Goebel: Self-portrait 1924.

77 / Paizs Goebel's impressive self-portraits can be found in every period of his work. The speciality of the Barbizon period is that the landscape-inspired works are accompanied by numerous self-portraits that sensitively depict the painter's temperament. The self-portrait and landscape, which convey subjective moods, complemented one another and created a »> special Goebel-world in which the psyche is depicted. In Selfportrait with Bow Tie, probably made around 1924-25 during the French study-tour, the face of the young man with the brooding gaze is half covered by shadow.

78 The self-portrait, which reflects the artistic approach characterized by Ernő Kállai as 'expressive naturalism', has features strongly etched by the contrast between light and shadow and, with blunt honesty, portrays the moments of introspection confronted by reality.

79 The two self-portraits from 1925 are memories of the mature Barbizon period. They are painted with a romantic approach and show the delicate aquarelle- and classic oil-techniques as the means of authentic introspection Selfportrait 1925; Self-portrait with Sideburns 1925.

80 In both cases it was important to the painter to indicate Barbizon, the place which Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923-1925 De Barbizonà Szentendre- Les artistes de Szentendre à Barbizon, 1923-1925 ] From Barbizon to Szentendre - Artists from Szentendre in Barbizon, 1923- 1925 H)3