Boros Judit szerk.: Barbizon francia és magyar ecsettel. Az európai tájfestészet mesterei (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 5. Szentendre, 2007.)

Bodonyi Emőke–Verba Andrea: Barbizontól Szentendréig. Szentendrei művészek Barbizonban, 1923–1925

tanítványait emelte ki. A trianoni veszteségek után a címlapon megjelenő párizsi látkép egyértelmű üzenet volt: a fiatal magyar művésznemzedék a francia fővárost, Európa szellemi és művészeti központját is meghódítani képes tehetségéről adott számot. A művészek láthatólag igyekeztek megfelelni az állami mecenatúra sajtó által közvetített elvárásainak. Varga Albertet követően Paizs Goebel is kiállított a párizsi Galerie du Zodiaque-ban.

71 1925 júliusában ötven munkája, többek közt Szajna-menti és charentoni tájak, a majdani Szentendrét idéző, szűk párizsi utcácskák, kapualjak, önarcképek, akttanulmányok, krokik kerültek itt bemutatásra. Az egykori kiállítási anyag barbizoni vonatkozású képei közül ma a környékbeli kis települést, Chailly-t ábrázoló akvarelljei ismerjük {Chaüly-i tájkép/Templom Chailly-ben, 1924).

72 А о Magyar Művészet és a Pesti Hírlap mellett a Pesti Napló is elismeréssel adott hírt a nyári kiállításokról. Tudósításának zárómondata, miszerint Paizs Goebel „a magyar művészeknek azok közé a nagy ígéretei közé tartozik, akik hazájuktól távol szereznek dicsőséget a magyar kultúrának", a fiatal művész sikerét egyúttal az államilag támogatott kultúrmisszió körébe is bekapcsolta.

73 Czimra Gyula a következő év márciusában állított ki ugyancsak a fent említett párizsi galériában.

74 Czimra művei között is számos olyan mű szerepelt, amelyen a fontainebleau-i erdő környéke, Barbizon, Alfortville, Macherin látképe jelent meg. Czimra és Paizs Goebel barátkozását ebben a korszakban számos közös téma és közös élmény bizonyítja.

75 Czimra 1925-ben szénrajzon örökítette meg 102 Barbizon francia és magyar ecsettel Barbizon-sous le pinceau des Français et des Hongrois j В Paizs Goebel retourna travailler à Macherin, plus précisément à Barbizon. Les jeunes artistes peignirent beaucoup cette année-là et même avec succès. Bien qu'il n'eût pas quitté la France pendant son voyage d'étude, Paizs Goebel fut régulièrement exposé dans les salons budapestois grâce aux oeuvres qu'il envoya au pays. Paizs Goebel et Jeges présentèrent en mars 1925 leurs travaux les plus récents à l'exposition accueillant les jeunes artistes primés du Salon National organisée par la Société Szinyei Merse

69

. L'article en une illustré de plusieurs tableaux représentatifs publié par le Újság Hetilapja reproduisit en grand format le dessin au fusain de Paizs Goebel représentant un Pêcheur au bord de la Seine que le Musée des Beaux-Arts venait d'acquérir

70

. Au cours de l'éloge sur les nouveaux primés d'István Szönyi et de la Société Szinyei, l'article évoqua entre autres, Ernő Jeges, László Rozgonyi et Jenő Goebel, en pleine expansion sous l'influence même de Szonyi, comme les étudiants au talent prometteur d'lstván Réti. La vue de Paris publiée en une était un message sans équivoque après les pertes de Trianon : la jeune génération d'artistes hongrois était capable de conquérir même le centre intellectuel et artistique de l'Europe, la capitale française, en prouvant leur talent. Visiblement les artistes s'efforcèrent de répondre aux attentes transmises par voie de presse du gouvernement mécène. Paizs Goebel exposa même par la suite Albert Varga à la Galerie du Zodiaque à Paris

71

. En juillet 1925 cinquante de ses œuvres furent exposées, parmi lesquelles les paysages de bord de Seine et de Charenton, des croquis, des études de nus, des autoportraits, des porches et d'étroites ruelles parisiennes, qui un jour évoqueraient Szentendre. Parmi les tableaux ayant trait à Barbizon du fonds exposé à l'époque, nous connaissons aujourd'hui l'aquarelle représentant Chailly, la petite agglomération des environs (Paysage de Chailly/Eglise de Chailly, 1924)

72

. Outre les through French and Hungarian eyes the prized young artists at the Szinyei Merse Society's exhibition in the National Salon in March 1925.

69 The exclusive article illustrated with several pictures in Az Ц

/'ság Hetilapja had a large reproduction of Paizs Goebel's charcoal drawing entitled Fisherman on the Seine bank, which had been purchased by the Museum of Fine Arts.

70 While showing appreciation for István Szőnyi and the other prized artists of the Szinyei Society, the article emphasized Ernő Jeges, László Rozgonyi and Jenő Goebel - who were also developing under Szőnyi's influence - as István Réti's most promising students. The view of Paris that appeared on the cover page after the Trianon loss carried an unambiguous message: the young generation of Hungarian artists proved that their talent was able to conquer the French capital, the spiritual and artistic centre of Europe. The artists were evidently trying to meet the requirements for state patronage that had been conveyed by the press. After Albert Varga, Paizs Goebel also had an exhibition at the Galerie du Zodiaque in о Paris.

71 In July 1925 fifty of his works were put on show, among them landscapes along the banks of the Seine and in Charenton, narrow Paris streets, doorways reminiscent of the future Szentendre, self-portraits, nude studies, and sketches. From among the Barbizonrelated pictures of the then exhibition material, his aquarelle about the neighbouring village, Chailly Chailly Landscape/Church of Chailly 1924

72 is still known today. The Pesti Napló as well as Magyar Művészet and the Pesti Hírlap gave glowing reviews of the summer exhibitions. The closing sentence of the article in the Pesti Napló advocated state support for the successful young artist: 'he is one of those great, promising Hungarian artists who bring glory to Hungarian culture far from their home country'.

7i Gyula Czimra had an exhibition in the above mentioned Paris gallery in March of the