Schenk Lea szerk.: Szemtől szemben. XX. századi önarcképek, művészportrék és kettős arcképek a Szentendréhez kötődő festészetben. (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 4. Szentendre, 2005.)
Schenk Lea: „Kép a képben” – XX. századi önarcképek és kettős portrék a Szentendréhez kötődő festészetben
népművészeti tárgyak és a keleti kultúra szellemiségét képviselő Buddha-szobor együttes mutatkozása a művész szellemi tájékozódásának és művészi útkeresésének széleskörű spektrumát érzékelteti. Egyúttal a művész „tárgyi társaiként" az 1930as évek elején - rejtélyes vonatkozásokat sem nélkülöző - ars poétikus megnyilatkozás képviselői. Vörös Gézának Kalapos férfi (1930 k., kat. sz. 22.) című önarcképén kívül a Feleségem és én (1929, kat. sz. 38.) című kettős portréján is fontos tárgyi szereplők a népi jellegű tárgyak. A kettős arcképen, ahol a művész a festői munkát reprezentálva élettársával együtt jelenik meg, a kísérő tárgyak egy része, a köcsög és a szőttes, a népi-paraszti kultúra tárgyi világát idézi. A művész Picassós csendélet című festményén 93 népi hangulatú bútordarabként egy tányéros látható. A csendéleten megjelenő tárgyi motívumok közül az asztalra állított Picasso-könyv a művész számára fontos kortárs francia művészeti orientációra utal. A falon függő tányéros a népi-paraszti világ képviseletében van jelen, és bár formájában hagyományt követőnek tűnik, funkciójában már ambivalensnek mutatkozik, ugyanis a mázas népi tányérok helyett a városi folklór virágos porcelántányérjai díszlenek benne, és olyan kis terítőcske fedi tetejét, ami fölösleges további díszítés egy népművészeti jellegű tárgyon. Vörös Géza mindhárom elemzett alkotásában a művészi hitvallás kinyilvánítása olyan ars poetica keretében körvonalazódik, amelyben a népi-paraszti tradíció felvállalásának jelentős szerep jut. Míg Vörös Géza Picassós csendéletén több polcos tányéros, addig Czimra Az alkotó és felesége (1932. kat. sz. 39.) című kettős portréján egyetlen polcból álló tálas látható két bokállyal. Kmetty 1910-es években alkotott Fiatalkori önarcképén 3 * egy csíkos szőnyeg részlete mellett szintén egy tálas látható az enteriőr falára függesztve, mégpedig hangsúlyos kompozíciós helyzetben, ugyanis a művész palettát és ecseteket tartó keze látható a tálas alatti térrészben. Kmetty e korai önarcképén e kis népi bútordarab a festői hivatás attribútumaival mutatkozó művész mellett kap meghatározó szerepet. Az 1940-es és 1950-es években egy vörös kancsót fest meg kiemelt népművészeti motívumként önportrékon és csendéleteken is. Az 1940-es években alkotott Csendéletén (1940-es évek, kat. sz. 15.) a művész önképmása alárendelt kompozíciós helyzetben mutatkozik a vörös kancsó és a vele együtt szereplő többi csendéleti tárgy mögött, az 1951-ben festett Nép című újsággal megjelenő Önarcképén 95 viszont kiemelt kompozíciós motívum a vörös kancsó az újság és egy zöld korsó mellett, llosvai Varga István számára egy fehér kancsó volt olyan hozzá közelálló - több csendéletében is megörökített - népművészeti tárgy, 96 mint Kmettynek a vörös kancsó. Ilosvainak kedvelt dísztárgya az a sakktáblamintás kancsó is, amely Első önarcképén (1932, kat. sz., 5.) látható egy talpas tál kíséretében és amelyet csendéleti motívumként is szívesen szerepeltet. 97 A művész otthonában sok népművészeti tárgyat őrzött: „kerámiaedények és pazar színvilágú szőttesek" 98 mellett hímzett népviseleti kiegészítőket is gyűjtött, feltehetően Kunhegyesen töltött évei alatt az 1920-as évek második és az 1930-as évek első felében. 99 Tóth Antal szerint llosvai Varga István Kunhegyesen, Czimra Gyula Hódmezővásárhely környékén folyatott gyűjtő munkát. 100 A Szentendréhez kötődő művészek közül az egyéni gyűjtőtevékenység szempontjából jelenleg Czimra Gyula életműve a legjobban feltárt. Haulisch Lenke szerint az 1932-ben festett kettős portré (Az alkotó és felesége, 1932, kat. sz. 39.) keletkezésének időszakában Czimra már magyar népművészeti tárgyakat gyűjt, 101 Tóth Antal szerint pedig Hódmezővásárhely környékén a művész „nem elhanyagolható mennyiségű és minőségű néprajzi anyagot gyűjtött össze és ezekkel díszítette (...) lakóházának (...) belső tereit, szobáit". 102 További kutatást igényel az 1920-as és 1930-as évekre vonatkozóan Perlrott Csaba Vilmos, Vörös Géza, Czimra Gyula és Cserepes István népművészeti tárgyakat gyűjtő egyéni tevékenységének feltárása, és azon műveik számbavétele, amelyeken népművészeti tárgyak, keleti és távol-keleti szobrok, metszetek, szőnyegek, valamint prehisztorikus tárgyi motívumok szerepelnek különkülön vagy egy kompozícióban előfordulva. Úgy tűnik, hogy a jelzett időszakban a művészi útkeresés szempontjából a magyar népművészeti forráshoz és a keleti művészeti és szellemi tradícióhoz való kapcsolódás lehetőségét keresve egyes művészek a „primitív" művészet irányába is kitekintettek. Korniss Dezsőről Ungváry Rudolf közli, hogy 1927-től Sümegen és Csabrendeken gyűjtéssel foglalkozott. 103 A Szentendréhez kötődő művészek közül tehát az 1920-as évek második felében Korniss Dezső és llosvai Varga István, míg az 1930-as évek elejétől Czimra Gyula és Cserepes István foglalkozik népi-paraszti 93 Vörös Géza: Picassós csendélet, 1929 k., v.o., 100x73 cm, j.b.l.: Vörös Géza, közölve: Merítés a KUT-ból VIII., Vörös Géza (1897-1957) festőművész emlékkiállítása, Haas Galéria, Bp„ 2004. okt 16-tól nov 13-ig, kat. bev.: Muladi Brigitta, 8. kép 94 Kmetty János: Fiatalkori önarckép, é.n.,v. o., 96x58 cm, MNG 78.126 T 95 Kmetty János: Önarckép, 1951, kart., paszt, 110x86 cm, J.j.l.: Kmetty, Miskolc, Hermann Ottó Múzeum, Képzőművészeti Gyűjtemény Ltsz.: 62.41 96 A fehér kancsót llosvai Virágcserepek az ablakpárkányon című festményén ablakos enteriőrben, Kancsós csendélet című képén pedig rálátásos csendéletben örökíti meg. llosvai Varga István: Virágcserepek az ablakpárkányon (Szentendrei részlet), 1931, p., temp., J.b.l.: Ilosai Varga I., 931, mgt., közölve: Kiesel bach Tamás: Modern magyar festészet 1919-1964, Bp., 2004,524., 1009. kép; llosvai Varga István: Kancsós csendélet, 1933, v.o. 40x50 cm, J.j.f.: llosvai Varga L.SzFM ltsz.: 81.21. 97 llosvai Varga István: Piros csendélet, 1956, v.o., 62x62 cm, MNG, közölve: Kampis Antal: llosvai Varga István, Bp., 1978, 39. kép 98 llosvai Varga István (1893-1978) emlékkiállítása, MűvészetMalom, é.n., (2005. február 19. - április 10.), kat. szerk.:Tóth Antal, 17. "Tóth Antal szíves közlése alapján a népviseleti kiegészítők között hímzett főkötő és pántlika is volt népművészeti gyűjteményében. 100 Tóth Antal, 2006, i.m. 5. ,0 ' Haulisch Lenke 1974. i.m. 12-13. 102 Tóth Antal, 2006, i.m. 5. 103 Hegyi Loránd Ungváry Rudolftól idézve - felhívja a figyelmet arra, hogy Korniss Dezső „gyűjtéssel ugyan már 1927-től foglalkozott, így Sümegen és Csabrendeken, programszerűen azonban csak párizsi útja után," in: Hegyi Loránd, 1982, i.m. 31.;175., 118. jegyzet 21
