Schenk Lea szerk.: Szemtől szemben. XX. századi önarcképek, művészportrék és kettős arcképek a Szentendréhez kötődő festészetben. (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 4. Szentendre, 2005.)

Schenk Lea: „Kép a képben” – XX. századi önarcképek és kettős portrék a Szentendréhez kötődő festészetben

ket alkalmazó műveiben. A „kép a képben" motívum fejlődése - mint arra André Chastel rámutat - az 1885 és 1890 közötti időszakban Van Gogh és Gauguin azon műveiben ér csúcsára, amelyeken „a festményekkel kirakott háttér hatásos voltát felfedezve" mindkét művész portrét s önarcképet is fest egy vagy több kísérőképpel.

57 Van Gogh Tanguy apó (1887) című festményén a műkereskedő portréja mögött szinte teljesen kitölti a hátteret japán metszetekkel. Gauguin pedig az Önarckép sárga Krisztussal (1889-1890) című képén saját híressé vált festménye mellett jeleníti meg önmagát. Érdekes módon a magyar festők közül Rippl-Rónai József már ugyanabban az évtizedben, Kmetty János pedig egy évtized múlva érez rá a téma fontosságára. Rippl-Rónai 1897-ben festi meg -Van Gogh Tanguy apó című képére emlékeztető módon, de más kompozíciós megoldásban - Önarckép barna kalapban című festményét,

58 amelynek hátterében saját képei sorakoznak. A magyar festészetben az 1920as évek második felétől kezd az önképmással ábrázolt integrált kép típusa elterjedtebbé válni, és további kutatást érdemlő fontos témaként mutatkozik a csendéleteken szintén gyakorivá váló beillesztett képek, valamint szobrok vonatkozásában is. Bálint Endre kísérőképpel ábrázolt Önarckép (1936, kat sz. 24.) című grafikáján háztetős városrészlet a mögötte lévő integrált kép témája. Vörös Gézától két olyan festményt ismerünk, ahol kép jelenik meg önportréja mögött. Míg Önarckép (1935, kat.sz. 23.) című alkotásán egy akt rajzával szerepel együtt, addig Kalapos férfi (1930 k., kat. sz. 22.) című önképmásán több festményt vonultat fel egy enteriőr hátterében. Vörös Géza kísérőképekkel ábrázolt művei közül a Kalapos férfi című önábrázolását érdemes az enteriőrben látható műalkotások és tárgyak sajátosságainak szempontjából is elemezni. A művész frontális megjelenésű háromnegyed alakja, és egymásra tett kezeinek pozíciója Bernáth Aurél Sárga kabátos önarcképének

58 beállításával rokonítható. Mindkettőjük önképmására létszerű, meditativ nyugalom jellemző, és jelentős szerepe van alkotásaikon a „kép a képben" motívumnak. Bernáth mellett egyetlen festmény látható, mégpedig egy angyalt ábrázoló, festőállványra állított éppen készülő kép. Bernáthnak e szimbolikus önarcképén - mint Genthon István észrevételezte - „hitvallás-szerű megmutatkozásról"

60 van szó. Vörös Géza mögött, az enteriőr falára függesztett saját alkotások felsorakoztatása Rippl-Rónai József Önarckép barna kalapban™ című festményén szereplő képek kompozíciójára emlékeztet, és a saját munkáival azonosuló művész önarcképeként mindkettőjüknél ars poétikus értelmet nyer. A saját alkotásainak kicsinyített másai előtt főszereplőként mutatkozó művész mind Rippl Rónainál mind Vörösnél öntudatos elhivatottsággal néz szembe képe szemlélőjével. Vörös Géza mögött nemcsak saját képei szerepelnek, hanem tőle jobbra egy paraszti jellegű díszes kancsó, balra pedig egy japán metszetre emlékeztető kép látható. E tárgyak önarckép melletti hangsúlyos kompozíciós jelenléte arra is utalhat, hogy Vörös Géza számára mind a magyar népművészeti mind pedig a távol-keleti művészeti tradíció kiemelt jelentőséggel bír. Haulisch Lenke Vörös Géza keleti témájú alkotásaival kapcsolatban többféle hatást is körvonalaz a művész stílusára vonatkozóan: a szecesszió mellett szerinte „a keleti (japán, hindu, perzsa) festészet is" inspirálhatta művészetét.

62 A festmény bal szélén megjelenő erősen nyújtott, álló téglalap formátumú képen - a japán és kínai fametszeteken kedvelt virág-madár témakör variációját látjuk.

63 A művész mellett a másik oldalon virágos ornamentika díszít egy paraszti jellegű kancsót. A kép előterében álló művész mögött egyik oldalon látjuk a keleti metszetet, a másik oldalon a népi fazekas tárgyat, a művész háta mögött pedig saját alkotásait. Vörös Géza e képén így olyan festői program bontakozik ki, amely saját festményei mellett a művész számára fontos, különböző kultúrákból származó, inspiráló forrásokra is utal, feltehetően a magyar népművészeti tradíció és a keleti művészeti örökség vágyott szintézisének reményében. Czimra Gyula is érdeklődhetett a keleti és távol-keleti festészet iránt, hisz a japán vagy kínai tájfestészet által inspirált két nagy méretű szőnyege is ismert: az egyiken ágakat,

64 a másikon olyan tájat látunk,

65 amely párás atmoszférában lebegő hegyábrázolásával a kínai ködös tájkép típusára emlékeztet, „ahol az árnyék ismeretlen".

66 Czimra Gyula 1932-ben festett kettős portréján (Az alkotó és felesége, 1932, kat. sz. 39.) egy fehér Buddha-szobrot többféle népi fazekas tárgy mellett szerepeltet. Cserepes Istvánt is vonzotta a Buddha-szobor csendéleti témaként,

67 s létezik olyan kompozíciója is, amelyben Buddha szobrát népi szőttessel együtt ábrázolja. Oelmacher Anna is ír erről, valamint a művész gyűjtő tevékenységéről: „számos csendéletén megjelent a kis fekete Buddha vagy a piros-fekete szőttes."

68 Csere57 André Chastel, 1984, i.m., 233. 58 Rippl-Rónai József: Önarckép barna kalapban, 1897, karton, o., 64x88 cm, MNG, közölve: Aknai Tamás: Rippl-Rónai, Bp., 1971, 2. 59 Bernáth Aurél: Önarckép sárga kabátban, 1930,ч., о., 110x78 cm, MNG, közölve: Pataky Dénes: Bernáth Aurél, Bp.,1972., 9. kép 60 Genthon István: Bernáth Aurél, Ars Hungarica, 1932/1. 14. 61 Ld.: 58. jegyzet 62 Vörös Géza emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria kiállítása a Műcsarnok Kamaratermében, Bp.,1961, kat.bev.: Haulisch Lenke., 3. 63 Miklós Pál: A sárkány szeme, Bevezetés a kínai piktúra ikonográfiájába, Bp.,1973, 94,162-163. ы Szőnyeg I., gobelin, 165x106 cm, J. п., mgt., in: Tóth Antal: Czimra Gyula művészete, in: Czimra Gyula (1901-1966) emlékkiállítása 2006. jan. 28 -febr.26. MűvészetMalom, Szentendre, 26. 65 Szőnyeg IL, gobelin, 166x107 cm, J. п., mgt., in: Tóth Antal, 2006, i.m., 26. 66 Miklós Pál i.m., 1973, 173. 67 Cserepes István (1901-1944) emlékkiállítás, Ernst Múzeum, Bp., 1960, kat. bev. Oelmacher Anna, műtárgyjegyzék, Cserepes István hátrahagyott művei (Cserepes József tulajdonában), Pasztell, akvarell és grafika: 13. Kiss Buddha asztalon, 1938, p.paszt., 28x18,5 cm; 48. Buddha, 1929, karton, gouache és olaj, 47x38 cm; Buddha és váza, 1929, p. akv., tus, 30x37,5 cm 18