Schenk Lea szerk.: Szemtől szemben. XX. századi önarcképek, művészportrék és kettős arcképek a Szentendréhez kötődő festészetben. (A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága kiállítási katalógusai 4. Szentendre, 2005.)

Schenk Lea: „Kép a képben” – XX. századi önarcképek és kettős portrék a Szentendréhez kötődő festészetben

pes mindent gyűjtött, ami elérhető volt számára: „szenvedéllyel gyűj'tött paraszthímzést és római terrakottát, régi érmeket és Buddha szobrot, hangszereket és könyveket."

69 Vörös Gézának két olyan Buddha szobrot ábrázoló csendélete ismert, amelyeken keletinek vagy távol-keletinek tűnő szőnyegek részletei is feltűnnek. A Buddhás csendélet című festményen,

70 egy sötétkék Buddha-szobor mögött a háttérben látható figuratív faliszőnyeg világos pasztellszínei és az előtér esipketerítőre helyezett gyümöleskosaras esendéleti motívumának együttesét „a szecessziós vonalvezetés könnyed harmóniája"

71 jellemzi. A Narancsos csendélet Buddha-szoborral című képén

72 a sötétkék térítőre helyezett fehér Buddha-szobor mögött sötétkék árnyalatok uralkodnak a faliszőnyegen. E csendéletek közepébe helyezett Buddha-szobrok egzotikus érdekességű képi motívumokkéntjelennek meg egy-egy gyümölcsös tál mögött. Az egzotikus hatás fokozódik tovább - a feltehetően mitológiai jeleneteket ábrázoló - színes szőnyegekkel, amelyek mind a két kompozíción teljesen kitöltik a hátteret. Vörös Géza két 1929-ben keletkezett dekoratívan színes akt kompozícióján ugyanannak a keleti vagy távol-keleti származású szőnyegnek táncoló alakokat ábrázoló, hasonló kivágatú részletét szerepelteti egzotikus érdekességként. Olvasó akt című festményén a képmezőt uraló faliszőnyegként,

73 Odaliszk című kompozícióján pedig az akt alatt lévő padlóra terített szőnyegként jelenik meg.

74 Czimra 1932-ben, Cserepes 1929-ben és 1938-ban, Vörös pedig feltehetően az 1920-as és 1930-as évek fordulója körüli időszakban festette Buddha-szobrot ábrázoló képeit, aktos kompozíciói pedig, - amelyekben fontos szerepet szánt a keleti szőnyegeknek - 1929-ből származnak. Perlrott Csaba Vilmosnak ismeretes olyan csendélete, amelyen szintén keletinek tűnő szőnyeget ábrázol, és ez a festménye feltehetően az 1920-as évek elején keletkezett. Perlrott ezen a Műtermi csendéletén

75 különös összeállításban: halak, krumplik és hagymák hétköznapi tárgyi együttesében egy népi köcsögöt, és mögötte egy keletinek tűnő szőnyeget ábrázol. A háttérben letámaszott vakrámás képre hullámzóan rávetett szőnyeg ornamentális motívumai közül egy olyan ijesztően torz keveréklény néz szemlélőjével szembe, ami állatias vonásokkal megjelenített démonszerű arc ugyanúgy lehet, mint keleti mitológiák haragvó istensége. A különös tárgyi társítás Passuth Krisztina közléséből fejthető meg, aki szerint „amennyire tudjuk, Perlrott Csaba Vilmos besszarábiai szőnyegeket és furcsa tárgyakat gyűjtött. Ennek egyik legfestőibb megörökítése a Maszkos csendélet, ahol a szétszórt furcsa, szinte elevennek tűnő maszkok feszültsége és a Cezanne-i szerkesztés puritán klasszicizmusa különös szintézist alkot".

76 Perlrottnak e Maszkos csendéletén

77 az álarcok között a kép alsó sávjában egy keleti maszk is látható, az asztalon fekvő vörös szájú zöld álarc pedig színházi szerepjátszás kellékének ugyanúgy tűnhet, mint ősi maszknak. Czimra Gyula Perlrotthoz képest több mint egy évtizeddel később vált nyitottá „az európaitól eltérő módon preformált"

78 prehisztorikus látásmód irányába, ez az általa faragott „néhány pszeudo-totemisztikus" plasztika,

79 valamint egy leginkább afrikainak tűnő maszk alapján feltételezhető. Ez utóbbit a Kilátás című ablakos enteriőrképén esendéleti motívumként szerepelteti egy asztalon.

80 Míg a maszkot ábrázoló kép 1964-ben keletkezett, addig három színes fafaragványai

81 a művész 1932-ben alkotta, ugyanabban az évben, amikor a Buddha-szobrot és a népi fazekas tárgyakat egymás mellett szerepeltető Az alkotó és felesége (1932, kat. sz. 39.) című képét is festette. Czimra „1928-ban Bázelbe utazott, hogy megtekintse Paul Gauguin-пек a Kunsthalléban megrendezett kiállítását, mely 254 kiállított művel mindmáig a legnagyob bemutatója volt a nagy francia mesternek"

82 Haulisch Lenke szerint feltehetően e kiállítás „tudatosított Czimra Gyulában valami mélyen rejlő vonzalmat a primitív népek művészete iránt".

83 Amint önportréjához társított büsztje is mutatja a plasztika - „szobor a képben" motívumként - már korábban is vonzotta a művészt, ugyanis Önarckép gipszfejjel (1924, kat. sz., 28.) című különös kettős portréján egy fehér buszt bukkan elő a művész kalapos önképmása mögül. Míg ez az „akadémiai gipsztanulmánynak tűnő"

84 női buszt görög római klasszikus szépségesz68 Oelmacher Anna, 1960, i.m., 9. 69 Oelmacher Anna, 1960, i.m, 8. 70 Ezúton fejezem ki köszönetemet Haas Jánosnak, hogy megtekinthettem a Vörös Géza emlékkiállításán nem szereplő azon Buddhas csendélet reprodukcióját, amelyre Muladi Brigitta hivatkozik Vörös Géza katalógusának előszavában, 2. 71 Merítés a KUT-ból VIII, Vörös Géza (1897-1957) festőművész emlékkiállítása, Haas Galéria, Bp, 2004. okt 16-tól nov 13-ig, kat. bev.: Muladi Brigitta 4. 72 Vörös Géza: Narancsos csendélet Buddha-szoborral, é.n., v, o, 100x60,5 cm Mgt, www.kieselbach.hu "Vörös Géza: Olvasó akt, 1929, kart, o, 97x70 cm Mgt, www.hung-art.hu 74 Vörös Géza: Odaliszk, 1929, v, o, 100x70 cm Mgt, www.hung-art.hu 75 Perlrott Csaba Vilmos: Műtermi csendélet, 1920-as évek első fele, o.v, 84x80 cm, J.b.l.: Perlrott Csaba V, mgt, közölve: Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet 1919-1964, Bp, 2004,307. 521 kép 76 Passuth Krisztina: Neósok: Kelet- és közép-európai analógiák, in: Nagybánya, Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig, Missionart Galéria, Miskolc, 1992,46. 77 Perlrott Csaba Vilmos: Maszkos csendélet, 1920-as évek első fele, o.v, 76,5x65,5 cm, J.j.f.: Perlrott Csaba, Székesfehérvár Városi Képtár - Deák Gyűjtemény, Itsz.: 94.212.1D, közölve: Kieselbach Tamás: Modern magyar festészet 1919-1964, Bp, 2004, 307. 521 kép 78 Németh Lajos: A „naiv művészet" (A primitív, a naiv és a népművészet kutatásának problémái művészettörténeti aspektusból), in: Minerva baglya, Bp, 1973,106. 79

Tóth Antal, 2006, Czimra Gyula (1901-1966) emlékkiállítása 2006. jan. 28 - febr.26. MűvészetMalom, Szentendre, 26, 5. 80 Kilátás, 1964, o. farost, 60x35 cm, J.j.l.: Czimra 964, MNG Ltsz.: 74.65 T, Tóth Antal, 2006, i.m, 25. 81 Haulisch Lenke: Czimra Gyula, Bp, 1974, 12 - 13, 8. kép 82 Haulisch Lenke, 1974, i.m, 8. 83 Haulisch Lenke, 1974, i.m, 10. 19