Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

LUPUS i.sz. III. század 9 Szentendre, — illetve római kori elődje, Ulcisia Castra — első irodalmi emléke 1958-ban került elő a Kun utca és a Római sánc utca sarkán egy IV. századi sírból. Mint kiderült, ennél a IV. századi temetkezésnél Ulcisia Castra egyik sírkertfalához egy III. század első feléből származó sírépítmény töredékét használták fel. Ezen volt az epikureista életfelfogást dicsérő vers egyik része. Hasonló, azonos szövegű kőlelet került elő Aquincumban: egy ott eltemetett, de Ulcisia Castrán szolgált szír katona síremléke. Az aquincumi lelet alapján egészítették ki a szentendrei töredéket, amely a Ferenczy Múzeum Római Kőtárának (Dunakanyar krt. 1.) 28. számú kőemléke. A tíz hexameterből álló verset az aquincumi „versfaragó iroda" egyik alkalmazottja írta megrendelésre. A szerző nevét a latin nyelvű verssorok első betűinek összeolvasásával kapjuk meg (Lupus fecit). Adamik Tamás fordításában a következőképpen hangzik a vers magyarul: „Ingatag, összezilált —jó vagy rossz —, gyenge, törékeny élet az embereké; csapodár: sose biztos a vége. Sok-sok baj közepette a sors vékony fonalán függsz. Élj, te, halandóként, míg percet hagynak a Párkák, tápláljon bár tenger vagy falu, város, a tábor, ízlelgesd Vénus gyönyörét, Nysius, Ceres új adományát, s véle a drága Minervának ragyogó olaját is. Bűntelen életet élj, igazat, megtelve derűvel, már mint zsenge ifjú, siheder, majd férj s öregember. Ez leszel itt. s feleded tisztségit a fönt maradóknak." Lupus alakja több ízben megihlette Jékely Zoltán költőt, aki rendszeresen a Visegrád melletti Szentgyörgy pusztán nyaralt, s gyakran ellátogatott Szentendrére is. 1966 és 1981 között néhány ironikus hangú epigrammát írt, melyek később két ciklusba fűzve Lupus aquincumi költő verseiből címmel jelentek meg. Oroszlánok Aquincumban című történelmi színművének a főszereplője is Lupus, a költő. (A darab 198 2-е s bemutatóján Őze Lajos alakította Lupust.)

6 Jegyzetek: 1 Soproni Sándor: Szentendre legrégibb irodalmi emléke. = Pest Megyei Hírlap Szentendre különkiadása, 1960. szeptember 14. 2 A Szentendrei Ferenczy Múzeum Római Kőtára, Katalógus, 1970. 3 Boros-Soproni-Szombathy: Szentendre. Bp, 1975. Panoráma, 76. old. 4 Szentendrei Műsor ,1979. január 5 Jékely Zoltán összegyűjtött versei. Bp. 1988. Szépirodalmi Kiadó 6 Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban. Színművek, verses játékok. Bp. 1984. Magvető 72