Pethő Németh Erika: Írók, költők Szentendrén (Szentendre, 1990)

GARAI GABOR Budapest, 1929. január 27. - Budapest, 1986. szeptember 9. A Kossuth-díjas költő, műfordító és kritikus budapestinek vallotta magát: „...vonzásod el nem ereszt, gyönyörűségem s gyötrelmem, Budapest." Másutt így ír: ,,A Várdomb nyugati lejtőjétől a Mészáros utcáig terjed legszűkebb hazám, itt élek jókedvemben, rosszkedvemben egyaránt. ... hadd várjam a bevárhatatlant a legszűkebb hazámban."

2 Tágabb hazájához Szentendre is szorosan hozzátartozott: a Dunakanyar körút 40. szám alatt épült a nyaralója. „Meghitt kapcsolatom Szentendrével azóta van, hogy 1964-ben Görgey Gábor költőtársammal meglátogattuk Vas Istvánt és Szántó Piroskát, ekkor fedeztem föl én is a város és a táj varázsát. A telket 1965-ben vettem az abban az évben kapott Kossuth-díjamból. 1970-ben kis faházat építettünk a telekre, és néhány évig hétvégeken nagyon jól éreztük magunkat benne és a városban. Az idő részint kerti munkával, részint írói, műfordítói munkával telt. A város szépségeit, értékeit kirándulóként is csodálhatnám, de kertet és békességet is kerestem — s ott éppen kínáltak. Akkoriban telkünk még a Szabadságforrás út mellett volt, a régi szeszfőzdével szemben, alig közlekedtek arra járművek. Most, hogy főútvonal mellé kerültünk, vége a békességnek, de nem vagyok már elég fiatal ahhoz, hogy helyet változtassak, s a magam ültette fákhoz, bokrokhoz is ragaszkodom." A Dunakanyar körút építésekor lebontották a kerítésüket, évekig alig lehetett megközelíteni a kertjüket. Miután elkészült a körút, Garaiék 1983-ban lebontották a faházat és téglaház építésébe fogtak. „Jelenleg tető alatt áll a ház, — írta 1984 őszén, be van vakolva, de egyelőre nem használható, még sok munka van hátra. ... én aligha érem meg, hogy ez a nyaraló használható legyen. Majd a fiam és unokám."3 Kedves, tréfás verssorokban is megfogalmazza ugyanezt: ,,Hogy múlnak az évek! Régi kis faházunk helyén különb épül: ingem, gatyám rámegy, s aligha érem meg, hogy egyszer elkészül." (Újév, 1984J

4 Garai Gábor szívesen részt vett a város irodalmi életében, ennek ellenére csupán két nyilvános szerepléséről tudunk: egy költészetnapi találkozóról, és a szovjet írók szentendrei bemutatkozásáról, ahol Garai Gábor képviselte az írószövetséget. A Szentendrén élő írókkal, költőkkel már szorosabb volt a kapcsolata: „Vas Istvánnal, Vészi Endrével rendszeres kapcsolatot tartok, s nem csak Szentendrén. Szeberényi Lehellel mindig örömmel találkozom, csakúgy, mint Karinthy Ferenccel. Fábián Zoltánhoz pedig, amíg élt, szoros 36